Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Krónika
nógrádi régióban több éven keresztül a losonci és a füleki múzeum közös intézményként működött. A későbbiekben a Füleki Városi Múzeum önállósodott, és 1994-től vármúzeumként működik. A losonci Nógrádi Múzeum és Galéria pedig önálló regionális intézmény lett. A 20. század 50-es éveiben alakult meg a nagymihályi Zempléni Múzeum és a Tőketerebesi Honismereti Múzeum. A 60-as években, a délnyugat-szlovákiai régióban további múzeumok jöttek létre. Ezek a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum és a Galántai Honismereti Múzeum. A kiállításon olyan fiatal intézmények is helyet kaptak, mint a kassai Löffler Béla Múzeum, a Párkányi Városi Múzeum és a pozsonyi Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. A bemutatott múzeumokon kívül Szlovákiában még több olyan regionális közgyűjtemény van, amely a magyarok tárgyi kultúráját gondozza és szemlélteti. Ide tartoznak a tájházak, a városi, községi múzeumi és képtári gyűjtemények. A tájházak közül külön tablót kapott a martosi, a nagymegyeri, a vágsellyei, a taksonyi, a nagyfödémesi és a szőgyéni tájház. A dél-szlovákiai műszaki in situ látogatható műemlékek közül bemutatásra kerül a jókai, a dunatőkési, a tallósi és a gútai vízimalom. A kiállításon bemutatkozik a somorjai Városi Honismereti Ház, a szklabonyai Mikszáth Kálmán Emlékház és az alsósztregovai Madách Kastély. Az utóbbi években a kiállítás Szlovákia különböző régióiban múzeumok, iskolák, művelődési központok és más intézmények kiállítótermeiben, 2013-ban pedig a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban került bemutatásra. Az itt bemutatott konferencia, tanulmánykötet és vándorkiállítás rendezője a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság, amely 1999-ben alakult meg boldogfai székhellyel. A polgári társulásként működő tudományos társaság tagjai olyan szakemberek, akik tenni kívánnak a magyarság, illetve más kisebbségben élő közösség kulturális életének fejlesztéséért, mégpedig elsősorban a múzeumi tevékenységet érintő területeken. Közöttük van régész, néprajzkutató, levéltáros, történész, könyvtáros és pedagógus, akik a saját szakterületükön önálló kutatómunkát végeznek, szem előtt tartva a tevékenységük során elért eredményeik népszerűsítését is. A társaság tizenöt éves tevékenysége során szervezője volt több néprajzi, történeti kutatásnak, megvalósítója népi lakóházak és történeti épületek építészeti-történeti-néprajzi dokumentációjának, rendezője kiállításoknak (pl. Boldogfa község korabeli fényképeken, Boldogfa, 2011-2012; Szene és környéke pénzérmei, Szene, 2013), megjelentetője muzeológiai témájú kiadványoknak (pl. Műtárgykezelés, 2002). Rendezője volt több olyan konferenciának (pl. A helyi kultúra kincsestára, Nagymácséd, 2002) és szakmai szemináriumnak (Tájházi Műhely, Nagyfödémes, 2004; Hagyományok és értékek I-XII, Pozsony, Rozsnyó, Párkány, Nagymegyer, Szőgyén, Zsigárd, Szalka, Nagyfödémes, Szene, Szklabonya, Vágsellye, Taksony, 2003-2014), amelyek témái a múzeumi munka különböző területeire vonatkozó ismeretekkel foglalkoztak. A társaság tevékenységében meghatározó szerep jut azon adatbázis kiépítésének, amely egybegyűjti a magán-, társulati, illetve önkormányzati magyar vonatkozású gyűjteményeket, kiállítóhelyeket Szlovákia területén. Ezek megóvása érdekében kész a szakmai tanácsadásra, a kapcsolattartásra a magángyűjtemények, műtárgyak tulajdonosaival, gondozóival, tájházak, helytörténeti és néprajzi kiállítások működtetőivel. A Mátyusföldi Muzeológiai Társaság tevékenységének megismertetése érdekében a szélesebb közönséggel, gyakran együttműködve más társrendezőkkel, különböző ismeretterjesztő és kulturális rendezvényeket valósít meg. Ezek leginkább könyvbemutatók, helytörténeti, muzeológiai témájú előadások és kiállítások. Danter Izabella 265
