Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Krónika
Honti Múzeum és Simonyi Lajos Galéria más intézményekkel együtt 2008 2009-ben régészeti kutatást valósított meg az Ipolyság északnyugati peremén fekvő Őrhegyen. A kutatás eredményeit a kézművesipar tevékenységének emlékeit kiemelve ezen az Ipoly menti bronzkori lelőhelyen Pálinkás Tibor múzeumigazgató régész mutatja be. A dunaszerdahelyi Boldogságos Szűz Mária-templom kriptájának régészeti kutatásáról részletes beszámolót közöl Paterka Pál, a Nyitrai Kerületi Műemléki Hivatal régésze. További régészeti tanulmányában a Zsitva alsó folyásánál fekvő Hetény középkori településszerkezetét vázolja fel az eddigi régészeti kutatások eredményeinek és a szakirodalom alapján. Középkori műemléképületek bemutatására kerül sor úgyszintén Paterka Pál tollából, aki egy-egy írásban Hont vármegye reneszánsz építészetével, valamint a komáromi és az érsekújvári járások területén található román kori szakrális emlékekkel foglalkozik. Csuthy András, a komáromi Duna Menti Múzeum fiatal régésze a múzeum által megvalósított régészeti és történeti kutatások eredményeit taglalja egy rövid összegzésben. Tőketerebes műemlékeivel és a hozzájuk kapcsolódó neves személyekkel ismerkedhetünk meg nemes Andronikustól Andrássy Gyuláig Ján Chovanec, a Tőketerebesi Honismereti Múzeum (jelenleg Dél-Zemplén Múzeuma és Kulturális Központja) régészének Írásában. Novák Margaréta, a lévai Barsi Múzeum régésztörténésze tanulmányában Dobó István lévai kapcsolatait, a 16. századi törökverő kapitány személyének történeti jelentőségét ismerteti. Uršula Ambrušová, a kassai Kelet-szlovákiai Múzeum történésze rendszeresen végzett kutatómunkája nyomán több tanulmányban a céhtörténetet dokumentáló, a múzeum elsősorban magyar nyelven íródott anyagáról kapunk képet. Ilyenek a céhszabályzatok, a fazekascéh és a kassai ötvösök írásos emlékei, a kassai borbélyok legénycéhének szabályzata 1557-ből, Vayda Márton 1655-ös armálisa, valamint a 17-19. századi céhélet vitákat és panaszokat tartalmazó írott forrásai. Levéltári kutatásainak eredményeit mutatja be Gaucsík István tanulmányában, amely a Dunaszerdahelyi Járási Ipartársulat 1920-1949 közötti levéltári anyagával foglalkozik. Olvashatunk írásokat régi és új múzeumok és múzeumi gyűjtemények létrejöttének történetéről és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységről. Szabó Haltenberger Kinga művészettörténész egy-egy dolgozatában 2006-ban ismerteti a Szabó Gyula Emlékház létrehozásának tervét Losoncon, majd 2012-ben a megvalósítását, aktív, sikeres tevékenységét és terveit. Pusko Gábor néprajzkutató tollából ismerkedhetünk meg az utóbbi néhány évtizedben Tornaiján zajló múzeumalapítási kísérletekkel. A rimaszombati székhellyel működő Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Tudományos Gyűjteményei megalakulásának körülményeiről és állandó kiállításáról B. Kovács István, az intézmény vezetője ír. A 2010 elején megnyílt Szenei Városi Múzeumot Strešňák Gábor, a múzeum vezetője mutatja be. Pálinkás Tibor az ipolysági Honti Múzeum megalakulásának 110. évfordulója alkalmából emlékezik a helyi múzeumalapítás körülményeire a korabeli források tükrében. Patrik Derfmák, az Eperjesi Egyetem Bölcsészettudományi Kara Történeti Intézetének történésze dolgozza fel az Eperjesen a 19. század első felében létrehozott első muzeális gyűjtemény történetét. A Szlovákiai Magyar Cserkészek Cserkészgyűjteményének tevékenységével és jövőbeni terveivel is megismerkedhetünk Csémi Szilárd - Kismedve, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnökének a közleményében. A kötetekben megjelent legtöbb tanulmány egy-egy valamilyen szempontból vizsgált múzeumi gyűjteményt mutat be. A Szlovákiában élő magyar etnikum népi kultúrájának dokumentálásáról a szlovákiai múzeumok gyűjteményeiben, tanulmányában Danter Izabella, a Galántai Honismereti Múzeum néprajzkutatója értekezik. Népi lakóépületekben elhelyezett muzeális jellegű műgyüjteményekről (Garamszentgyörgyi Duba Tájház, Barsváradi Felvidéki Ház, Endrédi magánygyűjtemény) ír Katarína Holbová, a lévai Barsi Múzeum néprajzkutatója. Az Érsekújvári Honismereti Múzeum (2006-tól Érsekújvári Thain János 261
