Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Könyvismertetések, annotációk
Povedák István (143-156. p.) szegedi kutató angol nyelvű tanulmánya képviseli a magyar szakmát, amely a jelenkori keresztény-újpogány szinkretizmust foglalja össze töményen, számos esetet feldolgozva. A témában kevésbé jártas kutatóknak is jó szolgálatot tehet a keresztény és az újpogány oldalakat egyaránt vizsgáló kiváló írás, és csak sajnálni lehet, hogy a tanulmánykötetben nem olvashatunk hasonló szerb és balkáni párhuzamos jelenségekről. Különös színfolt Katerina Seraïdari (105-114. p.) francia kutató tanulmánya is, amely különböző görög példák segítségével mutatja be, hogy a tárgyhasználatban mennyire ingatag a határ a szakrális és a profán jelentések között, legyen szó akár az ikonokról vagy közönséges tárgyakról. Téma tekintetében nagyon fontos, a kidolgozottság szintjén viszont már kevésbé sikerült szöveg Dragana Radojičic (129-141. p.) munkája, amely a Kotori-öbölbe irányuló korábbi és jelenkori orosz migrációkkal foglalkozik, azon belül külön kiemelve a Herceg Noviban felújított orosz temető jelentéseit. A bizonyos szempontból egyre tartósabb montenegrói orosz jelenlét számos izgalmas kérdést vethet fel, a következő években várhatóan több balkáni kutató is fog foglalkozni a vizsgálatukkal. A folklór, az irodalom és a vallás összefüggéseit az utolsó blokkban Miiina Ivanovic Barisió (szerb ünnepnapi üdvözleti formák a múltban és a jelenben; 175- 185. p.), Nina Aksié (a harang mint folklór-motívum a szerb költészetben; 187-199. p.) és Burdina Šijakovič (a hegyek kultikus jelentése a görög hitvilágban és mitológiában; 201-216. p.) tanulmányai boncolgatják. Mindegyik kellően jól használható áttekintés, különösen igaz ez Ivanovic Barišičra, amikor a főleg régebbi szerb népi gyakorlatokat foglalja össze néhány oldalban. A fő publikációs fórumnak tekinthető kétkötetes10 Közlöny 32 tanulmányt és több kisebb írást tömörít. Az intézet által a migráció témájában szervezett 2014 végi kerekasztal/konferencia (1. a Krónika szekcióban a konferenciáról szóló beszámolót) okán a Közlöny kiemelt témája is a migráció lett, amely két arányos blokkra osztva foglalja el a kötetek első részeit. Mivel a Balkánon az elmúlt évtizedekben mindig jelentős méretű népmozgások folytak (gondoljunk csak a nyolcvanas évek óta a vajdasági magyarokat nagyban érintő különböző emigrációs hullámokra), ezért a tematika nem szorul különösebb indoklásra. A magyar kutatók számára különösen érdekes lehet Biljana Sikimicnek (I, 15-32. p.), az akadémiai Balkanológiai Intézet szakemberének írása, amely a dél-koszovói római katolikus kegyhely, Letnica közelmúltbeli alakulástörténetét taglalja. Habár a zarándoklatok és búcsújárások kontextusának csak egy-egy nyelvészetileg is releváns részét boncolgatja bővebben, a kegyhely koszovói háború utáni fokozatos újjáéledése és nemzetközivé válása mindenképp figyelemre méltó példának minősül. A további tájékozódás a bőséges bibliográfiából lehetséges. Szerb részről Miroslava Lukié-Krstanovié (II, 15-33. p.) angol tanulmánya tartható talán a legfontosabb szövegnek, amely az akadémiai Néprajzi Intézet migrációkutatásait foglalja össze, különböző paradigmák szerint osztva fel az egyes irányzatokat. Ennek köszönhetően egy speciális, de általános érvényű tudománytörténetet is megismerhet az olvasó. Petko Hristov (I, 33^18. p.) bolgár kutató sokoldalú és a kisebbségkutatásban is fontos példának minősülő, az odesszai bolgár közösség körében végzett egyszerre kvalitatív és kvantitatív terepmunkát. Az angol nyelvű tanulmány érzékletesen mutatja be az Ukrajna és Bulgária közt ingadozó identitásbeli kérdéseket. Hasonlóan izgalmas téma az eredetileg délnyugat-koszovói gorani népcsoportról szóló két tanulmány, mindkettő a kutatásukkal már régóta foglalkozó Jadranka Bordevic-Cmobmja (I, 261-274. és II, 35-47. p.) tollából származik. Míg az első kötetben a tradicionális gorani esküvő emlékezete, illetve jelentésválto10 A zárójelbe rakott oldalszámok előtt római I vagy II jelöli, hogy melyik kötetben található a tanulmány. 249
