Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Könyvismertetések, annotációk
osztályok esetében csökken a tradicionális kötöttségek jelentősége (pl. a házasságkötések, a munkakapcsolatok és a személyes emberi kapcsolatok terén) — viszont nem jelennek meg helyükben „innovációs tradíciók”. A VI. fejezet: Nyelvhasználat és identitás összefüggései a horvátországi szórványmagyaroknál (Egy mikrovizsgálat tanulságai és dilemmái) (magyarul 159-165 [2000], németül 166-171 [2003], angolul 172-176 [2001]). A tanulmány egy 1996-1997-ben végzett terepmunka eredményeit foglalja össze. A 10 kérdésre épülő felmérés a magyar nyelv használatát, az etnikai tudat és a nyelv kapcsolatát vizsgálja. Főbb megállapítások:- a vártnál szerényebb a magyarországi származás tudatának őrzése,- a legmeghatározóbb tényező az anyanyelv használata a családban, azaz a család mint mikroközösség meghatározó a nemzettudat fenntartásában,- a térségben visszaszorulóban van a magyar anyanyelvű iskolai oktatás, Velika Pisanicán meg is szűnt,- hallgatják a magyar nyelvű rádiót; a TV-adások iránt is volna igény, de nem lehet fogni a magyar adást,- a magyar nyelvű olvasás háttérbe szorult; a sajtótermékek és a könyvek terjesztése a szórványban megoldatlan, holott a székelyföldi és a csallóközi kutatások az olvasás magas presztízséről vallanak,- a háborús évek alatt szinte megszűnt a magyar nyelvhasználatú egyesületi élet,- gyakorlatilag nincs politikai élet; a Horvátországi Magyar Néppártnak nincs helyi, térségi szervezete; az 1996-os helyhatósági választásokon nem biztosították a magyar érdekképviseltre való szavazás lehetőségét,- megdöbbentően alacsony a magyar államisághoz kapcsolódó megemlékezések felidézése, valamivel kedvezőbb az egyházi ünnepek magyar vonatkozásának említése,- magyar áruk vásárlása az olcsóbb árakkal van összefüggésben, nem a nemzeti image-zsal,- a közéletben nem használják a magyar nyelvet; a régi egynyelvüséget a kétnyelvűségen keresztül felváltotta az új egynyelvüség,- a magyarországi üdülés a magyarországi kapcsolattartás része, de ez is elsősorban a kedvezőbb áraknak köszönhető,- a magyarországi gyógykezelést nem választják, mert Magyarországon drága, valamint az orvosokkal való kommunikálás is könnyebb már horvát nyelven. Összefoglalóan megállapítható, hogy a magyar nyelv háttérbe szorulásával csökken a magyarságtudat; de a nyelvvesztés - ahogy az előző fejezetben is megállapítható volt - nem okvetlenül jelent nemzeti identitásvesztést. A VII. fejezet: Új állam - új lehetőség? Horvátország és a magyar nemzeti kisebbség (magyarul 177-185 [2000], angolul 186-194 [első megjelenés], horvátul 195-202 [első megjelenés]). Az 1991-ben függetlenné vált Horvátországban új korszak kezdődött a horvátországi magyarok életében. Politikai, közigazgatási és törvénykezési szempontból pozitív, hogy- folytatja tevékenységét az 1949-ben megalakult Horvátországi Magyarok Szövetsége,- 1990-ben megalakult a Horvátországi Magyar Néppárt, a magyarok politikai képviselete,- az 1991-es alkotmánytörvény rendelkezik az etnikai és nemzeti közösségek és kisebbségek jogairól,- az 1992-es választási törvény szerint az összlakosság 0,6%-át kitevő magyarság egy képviselőt küldhet a képviselőházba,- 1993-ben megalakult a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége mint pártok felett álló érdekképviseleti szervezet,- 1995-ben horvát-magyar kisebbségvédelmi egyezményt írtak alá Eszéken. 235
