Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Közlemények - Pably, Saskia - Schell, Csilla: Budaörsi kitelepítettek levelei Bonomi Jenőnek. A levélváltások gyakoriságára vonatkozó néhány adat elemzése
pedig még nem állt rendelkezésére, a levelezés volt az érintkezés egyetlen eszköze. így alakult ki sokukkal rövidebb, másokkal hosszabb, néhány családdal pedig évtizedekig, sőt egy életen át tartó levelezés. Levelei dokumentációs értékét Bonomi maga is felismerte, és nagyra becsülte, sőt a levelezést ismertető egyetlen megjelent cikkében írásba is adta, hogy kiértékelésüket tervezi (Bonomi 1961/1964, 157). Erre a munkára azonban már nem futotta idejéből. A Bonomi-levélanyag az adatbank tükrében A kialakított négy hagyatéki csoporton belül sorrendben a második a „levelezés”, amely alatt a Bonomitól, illetve Bonominak írott levelek, és az ezekhez csatolt egyéb dokumentumok összességét értjük. Amikor a következőkben egyszerűen „levelekről” beszélünk, értsünk ez alatt mindennemű kézzel és írógéppel írott dokumentumot, képes- és levelezőlapot, postai és nem postai (azaz egyéb) úton eljuttatott jegyzetet, kommentált fotót stb. A következőkben figyelmen kívül hagyjuk Bonomi kollégáival, könyvtárakkal, illetve egyéb intézményekkel folytatott levelezését, s csak a kitelepítettek leveleit tárgyaljuk. E levelezésen belül a kommunikáció gyakorlatilag egyirányú; néhány kivételtől eltekintve ugyanis alig találunk leveleket, amelyet Bonomi írt a kitelepítetteknek: mivel nem intézményi minőségben, hanem magánszemélyként írt, így leveleiről nem készültek másolatok. A 2007-ben lezárt adatbanki összesítésben a dokumentumok egy Accsess táblázat segítségével különböző kategóriák alapján - elsősorban külső, illetve címszavas tartalmi összefoglalás formájában - kerültek besorolásra a levelek műfaja, eredetisége, állaga és állapota, nagysága/mérete, a cimzett és feladó adatai, valamint olvashatósági szintje szerint. Az adatbank az igen fontos mellékleteket és csatolmányokat (fotókat, szentképeket, újságcikkeket, kérdőíves válaszokat stb.) is regisztrálja, valamint közöl a feladás helye, a levél keletkezésének ideje (illetve a beszerzés időpontja) s nem utolsósorban a nyelvére vonatkozó információkat. Utóbbi kategóriához a következő kitérő kívánkozik: a magyarországi németek zöme Bonominak alapvetően németül írt. A leveleknek csak egy törtrésze került az adatbanki táblázatban „magyar nyelvű” besorolás alá, mert valóban csak egy kis hányaduk íródott teljességgel magyar nyelven. Mégis elmondhatjuk azonban, hogy azoknak a leveleknek a száma lényegesen nagyobb, amelyekben magyar nyelvű betoldások, egyszavastól a hosszú bekezdésekig terjedő magyarázatok találhatók, melyek különféle nyelvváltásokat sőt, adott esetben ezen keresztül kifejezett „metaüzeneteket” rejthetnek. A levelek nyelvállapotát illetően már maga Bonomi is megállapítja, hogy részben igen hiányos német nyelvi kompetenciára vallanak. Ezzel arra a jelenségre céloz, hogy több kéziratban jellemző a magyar nyelvi sajátosságok németbe való átvitele, sarkítva úgy is fogalmazhatnánk, hogy néha magyar nyelvtani szabályok alapján írt német nyelvű levelekkel van dolgunk. Másfelől azonban több tényező szerepet játszik a nyelvhasználatban, például az iskolai képzettség, de még az aktuális közérzet is. Alapvetően feltételezhető az az - érthető - attitűd, hogy a kitelepítettek éppen németségük mivolta miatti elüldöztetésük után az új hazában nem szívesen akarták magyar (anyanyelvűket írásos dokumentum formájában felvállalni. A levelek transzkripciója az IVDE-ben még nem történt meg - eltekintve a már maga Bonomi által közölt és idézett kisszámú levél(részlet)ektől (Bonomi 1961/1964, 176-187), azaz jelenleg még nincs olyan szövegkorpuszunk, amellyel megkezdhetnénk az elemző kiértékelést. Mégis a már rendelkezésre álló adatbank puszta egybevető elemzése alapján is feltárni egyrészt néhány érdekes összefüggés, amelyeket ebben a cikkünkben felvillantunk, s másrészt segít olyan kérdéseket megfogalmazni, amelyekre majd a jövőben, a levelezés ismeretében lesz érdemes keresnünk a választ. 224