Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)

Közlemények - Buday Péter - Csuthy András: Nagycétény és Nemespann szakrális kisemlékei és egyéb emlékjelei

badságharcig (de jure kicsit tovább; Ozorai 1887, 66). A falu nevében a kisnemességre utaló Nemes jelző adatolhatóan a 18. század közepétől jelenik meg (bár már az 1664-es török adóösszeirásban is így szerepelt), de csak a 19. században terjed el általánosan a közigazgatási nyelvhasználatban. A forrásadottságból következtethetően a tatárjárás után a faluhoz kapcsolhatták Zsigárdot,97 amely az újkorban már elsősorban csak szőlőhegyként hasznosult.

A kicsiny faluban számos műemlék jellegű építmény található. Valójában védett műemlékként csupán a római katolikus templom van számon tartva 1963-tól.98 A többi alább felsorolt épület és szakrális kisemlék nem szerepel a Műemlékvédelmi Hivatal (PÚ) hivatalos központi műemléki listáján (ÚZPF).

A katolikus vallású falu legrégebbi ismert műemléke a mindenszentek tiszteletére felszentelt barokk stílusú templom (Forster 1905, 565; Hudák 1984, 288). Építését a falu közbirtokossága adakozásának is köszönhetően Becskereky István plébános működésének idejére, 1722-re tehetjük.99 Az ez utáni legközelebbi kánoni vizitációban 1723 szerepel, feltehetően ez a felszentelés éve. A templom alaprajzi formája és tömege igencsak szokatlan. Legrégibb részét a hajó alkotja, annak déli végéhez csatlakozik a sokszög záródású szentély, illetve északon a hasonlóan kialakított kórus. E részek datálása azonban máig bizonytalan (Csuthy 2013, 39).100 Az egyháznak a 18. században csak különálló fatomya volt, amelyet 1757-ben már rossz állapotúnak írtak le. 1847-ben ismét a közbirtokosság adakozásából épülhetett fel a mai klasszicista téglatorony a templomhajó tengelyében.101 Ma a torony alatt vezet a bejárat a templomhajóba. 1875-ben a templom díszes belső festést (égszínkék alapon egész csillagok) kapott, ebből azonban csak a 4 egyházatya képe maradt fenn a századfordulóra. 1906-ban a jókői földrengés hosszában megrepesztette a hajó boltozatát,102 emiatt négy vasrúddal kapcsolták össze a falakat, és az épület támpilléreket kapott. 1921 -ben a zsindelytetőt bádogra cserélték. Padlózata téglaburkolat volt, melyet később keramitlapokkal fedtek.103 (30. kép)

97 A középkori települést 1156-ból Asgar, 1232-ből Ysgar formában ismerjük, mint az esztergomi káptalan birtokát. 1285-ben csak a patakot (Zygeere) említik, e vízfolyás azonosítása esetleg a panni patakon (Ponkeere) kívül is lehetséges lenne. Természetesen az ismert középkori magyar egyházi források feldolgozottsága (sem) teljes, így nem zárható ki, hogy az önálló település esetleg a tatárjárást követően is létezett, vagy újratelepült.

98 ÚZPF 1521/1.

99 Egy eddig nem dokumentált néphagyomány szerint a falu templomát egy Szánthó nevű gazdag úrasszony építtette, mivel a cétényi templomba menet a hívek összefagytak. Kikönyökölt az ablakba és látta, hogy az esőben rájuk fagyott a ruha. A lány ugyan férjhez ment cselédjéhez, de az hamarabb hunyt el, mint ő. Hasonlóan mesés magyarázat van a templom támpilléreire is, miszerint a kripta építésekor megmozdult a templom (adatközlő: Siklenkáné Szvatyik Gabriella, 1930 Nemespann. Az építés történetét dédanyja, Bartl Mária mesélte, ő pedig állítólag az édesanyjától hallotta). Az egykor bizonyosan gazdag népi magyarázatokból és hiedelemvilágból csak töredékek ismertek. Lásd Szentkereszty 1895, 418; 1927, 123-124; Holló 1934, 20; Szendrey 1938, 267; Hunka-Mácsay 1999, 31; Buday-Csuthy - Fehér 2014. 178. és 554. jegyzet. Nagycétény esetében talán a legismertebb monda a Zülfikár lakomája. Népszokásokat lásd például: Kurcsa 1999, 27-34.

100 Lásd a III. mellékletet.

101 Az 1850-es kánoni vizitáció szerint 1846-ban Deák Nepomuki János költségén építették, melyre keresztet helyeztek. A toronyban már akkor 2 harang volt.

102 Az 1911 -es kánoni vizitáció szerint a boltozat közepén lyuk tátongott.

103 Lásd a II. mellékletet.

190