Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Közlemények - Buday Péter - Csuthy András: Nagycétény és Nemespann szakrális kisemlékei és egyéb emlékjelei
szerint Massányi kötelezte magát a boltozatra és a diadalívre kívánt jelképek megtervezésére.35 A műemlékvédelmi intézet azonban elutasított bármilyen omamentális részletet a falakon, és a munkálatokat november 18-án újra leállítatta.36 Kiderült, hogy Buday Ferenc nekifogott Staudt festményeinek szakszerűtlen „restaurálásához”, amit az alkotó élesen kifogásolt, miközben rámutatott korábbi rossz tapasztalataira a nevezettel.37 A szentély mai freskóit Závory Zoltán és Emília készítette 1991-ben (Kurcsa 1999, 16). A márványoltárt Kosztyák Pál plébános készíttette saját költségén. Vladimír Filo plébános ezt is le akarta cserélni, de a templomatya nem engedte. Az oltár felett a mennyezeten lévő Mária megkoronázása freskó 1938-ban készült.38 A második vatikáni zsinatot követően a mellékoltárok elvesztették liturgikus jelentőségüket. Több helyen, így itt is eltávolították őket, megfosztva így a templom enteriőrjét értékes alkotórészeitől (Petrovay 1999, 6). A népmissziók emlékjeleit is hiányolhatjuk. Az oldalsó bejáratnál található egy sérült szenteltvíztartó, melyet felirata szerint Noszák László készíttetett 1943-ban. A templom tornyának tetőzetét 2000 körül György Ferenc plébános javíttatta, s a gömbkapszula tartalmát is kiegészítették. Cétényben és környékén viszonylag nagy számban maradtak fenn a helyiek vallásosságának kőbe mintázott tanújelei. Közöttük a legrégebbiek a 18. századból származnak. Ide soroljuk a szőlőhegyi Szent Orbán-kápolnát, valamint Nepomuki Szent János, a Fájdalmas Szent Szűz és az ún. Bús Krisztus szobrát. A szőlőművelők patrónusának szentelt kápolna építését 1776-ra szokták helyezni, bár az irodalom említést tesz egy 1772. május 18-ra keltezett levélről, melyben a hívek a kápolna felszentelését kérik (Kurcsa 1999,42).39 Maga az épület négyzet alaprajzú „hajóból” és az azt lezáró félköríves szentélyből áll. Főhomlokzatán háromszögű, szélem és csúcsán lekerekített oromzat emelkedik, felette áll a bádoglemezzel borított kis harangtorony. Az oromzat tengelyében kialakított fülkében áll a védőszent szobra.40 A fülke és a bejárat közötti falrészt a kápolna felújításait megörökítő emléktáblák töltik ki.41 1905-ben Szőke Ferenc jóvoltából renoválták, 1937-ben és 1972-ben pedig a hívek adományaiból. Az utóbbi felújítás során került rá a mai bádogtető és a cementes vakolat. A barokk korra jellemzően a homlokzatokat eredetileg simított, fehérre meszelt vakolatsávok keretezték, a sávokon belüli felületet pedig egyenetlen, durva vakolat borította.42 Eredeti részletként megmaradt a kétszámyú deszkás ajtó. A kápolnának állítólag korábban fa előzménye volt. (4. kép) 35 APÚ, f. KÚŠPSOP, Veľký Cetín, Zápisnica (č. 95) zo schvaľovania ponuky na reštaurovanie malieb v r. kat. kostole vo Veľkom Cetíne dňa 3. 11. 1960. (Jegyzőkönyv a festmények restaurálására tett ajánlatok bírálatáról, 1960. 11.3.) 36 APÚ, f. KÚŠPSOP, Veľký Cetín, a „Dielo” levele a műemlékvédelmi intézethez, 1960. 11.21. 37 APÚ, f. KÚŠPSOP, Veľký Cetín, Staudt M. levele a műemlékvédelmi intézethez és Kosztyák P. plébánoshoz, 1960. 11. 27. 38 Adatközlőink szerint megrendelője Magyar Andrásné Presinszky Mária volt. 39 PLE, visitatio, lib. 128 (1779), 41; Az I. katonai felmérés térképszelvénye (1783-1786 körül) azonban nem jelöli. A 11. katonai felmérés térképszelvényén természetesen szerepel. 40 Lásd alább a nyitrai gipszmásolatot! 41 1) Ezen kápolna megújittatott 1972 május havában / Szent Orbán tiszteletére!; 2) Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus / mindörökké Amen - Ezen kápolnát megújittatta / SZŐKE FERENC 1905-ben - Szent ORBÁN pápa / könyörögj érettünk!; 3) Az Úr Isten dicsőségére / megújitatott 1937. évben / a Nagy-Cétényi hívek / kegyes adományából. 42 APÚ, ZN, neg. sz. 9675/ 4 (Fialová, 1960 július). 175
