Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)

Tanulmányok - Viga Gyula - Viszóczky Ilona: A bodrogközi borról és a mai borünnepről

májusi Nyitott pincék napja alkalmából külsőségeiben is ünnepivé válik: a teret aprólékosan rendezik és készítik elő a vendégfogadásra, a színpad és környéke zászlódíszbe öltözik, szí­nes plakátok és tájékoztató táblák lepik el a szabad felületeket.16 Évente gazdagodnak, bővül­nek a figyelemkeltés kellékei, velük a lokális tradícióra utaló jelek is (Verebélyi 2004, 13-20). De fokozatosan terjeszkedik a borászat a falu belső tereiben is: 2014-ben borkút és borház avatására került sor. Az előbbi a település centrális részén csak ünnepekkor üzemel, de díszes fafaragása máskor is jelként működik. Ez a központi falumag ad teret a júliusi Falunapon a szabadtéri istentiszteleteknek is: a jószerével homogén kálvinista lakosság, hangsúlyosan a boros ünnepek kigondolói és szervezői szerepet szánnak a programokban a vallásos mozzanatoknak (pl. új objektumok és az egyes ünnepi momentumok megáldása). A borház funkciója elsődlegesen a tematika folyamatos felszínen tartása: előadások, vendégfo­gadások reprezentatív építménye és tere. A pincék köze a májusi borünnepen a társadalmi érintkezés és kommunikáció sajátos for­máját valósítja meg. A tér a település közösségét jelképezi, Kisgéres tradícióját és jelenét rep­rezentálja, ám az ünnepen elsősorban azoké, akik pincét nyitottak.17 Amikor azonban az érdeklődők egy-egy pincébe térnek bort kóstolni, akkor már a borosgazda vendégei, az érint­kezés onnan kezdve a két félre szükül. Ez a sajátos pulzálás végigkíséri az egész programot: a vendégek az ünnepi közös tér és a magánszféra között járnak át, még akkor is, ha az egyes borászok igyekeznek kifejezni a közösséghez való tartozásukat külsőségekben is. 2015-ben a bort kínáló gazdák többsége régi háziszőttes abrosszal vagy kisebb díszes textíliával „terített” meg a pincéje előtt. (A júliusi Falunapra kis kiállításra gyűjtötték egybe a még fellelhető régi textileket.) Lényeges, hogy a nyelvi kommunikáció kétnyelvű: a helybeli magyarok termé­szetes módon érintkeznek a szlovák - akár a cseh - vendégekkel. Nem elhanyagolható az sem, hogy a közösség ünnepein hangsúlyos szerepet kapnak a magyarság jelképei, a magyar­sághoz való tartozásuk kifejezése, de a borünnepek egész légköre teljességgel nélkülözi a nemzeti megnyilvánulásokat, s egészében interkulturális jellegű. Vagyis a borünnepek prak­tikus funkciója felülírja a Felső-Bodrogköz szinte homogén magyar településének a kisebb­ségi létéből fakadó, más alkalmakkor megjelenő megnyilatkozásait. Az évente megismétlődő boros ünnepek egységesítik, másrészt periodikusan visszatérővé teszik a programokat, de újfajta alkalmi tárgyak is szolgálják ezt a folyamatot. 2015-ben egy­forma üvegpoharat kapott valamennyi fizető résztvevő, aminek felirata az eseményt és annak időpontját rögzitette, hasonlóan ahhoz a kis tasakhoz, amiben a poharat nyakba akasztva lehe­tett hordozni pincéről pincére. Megfigyelhető, hogy évről évre újfajta emléktárgyak is szület­nek a bodrogköziek mai ünnepeire, amelyek készítői láthatóan igyekeznek meríteni a lokális tárgyalkotó hagyományból, ám e törekvésük sikere olykor kétséges. A lényegében homogén kálvinista lakosság kulturális habitusa alapvetően tradicionalista volt a hagyományos paraszti kultúra időszakában (Viga 1994, 333-348). Természetesen szá­mos hatás érte ezt a települést is mind a társadalom, mind a kultúra, mind a gazdaság vonat­kozásában, itt elsősorban a közös gazdálkodás vagy a Szlovákiában is ellentmondásos rend­szerváltás következményeire utalunk, amelyeket mindig jelentősen árnyalt a térség hátrányos helyzete is. Vizsgált témánk vonatkozásában mindez úgy értendő, hogy Kisgéres a szőlő- és borkultúráját illetően azon települések közé tartozik, ahol napjainkig maradtak régi szőlőfaj­ták és azok vegyes szüretelése, valamint a belőlük szűrt vegyes borok készítésének gyakorla-16 Többször megfigyelhettük, hogy olyanok is ki-kijönnek az ünnep idején a pincéjükbe, akik nem vállaltak részt a programban, de ők semmilyen módon nem csatlakoznak a résztvevőkhöz. 17 Asszonyi Árpád (szül. 1963) 118

Next

/
Thumbnails
Contents