Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2015 - Acta Ethnologica Danubiana 17. (Dunaszerdahely-Komárno, 2015)
Tanulmányok - Marx Mária: Műszövés Őriszentpéteren a 19 - 20. század fordulóján
abrosz 7/4 kockás feh.[ér] abrosz 6/4 kék és piros [abrosz] 7/4 fehér és [piros] [abrosz] 8/4 kék és [piros] abrosz 6/4 kék és fehér abrosz 6/4 rózsa [és fehér] [abrosz] 7/4 fehér piros abrosz 6/4 kék és piros [abrosz] 8/4 dam[aszt] rózsa feh[ér] II [abrosz] 8/4 rózsa piros II [abrosz] 8/4 kék piros II [abrosz] 8/4 valódi rózsa rojt [tál] / 6 dessertli 39><39 [szalvéta] hozzá 8/4 abrosz I Jacqfard] rojtjtal] 8/4 [abrosz] sejtes fehér piros 8/4 [abrosz] sejtes lila fehér" Asztalneműkből és a függöny- és rolóanyagból színesek is készültek. A fonalmegrendelések azt mutatják, hogy a színes damaszt esetében a sárga és a rózsaszín volt a népszerűbb, de készült piros-fehér, piros-kék, lila-fehér és még számos egyéb változat. A rolóvászon (tulajdonképpen sávolykötésű csinvat vagy grádli volt ez is108) színes csíkritmusaira is sokféle változatot találtam.109 Gyakori volt a bama-piros-sárga, a fekete-pirossárga, a bama-fehér-fekete, a barna-piros, a fekete-piros, de akadt kékkel, krémszínűvel vagy zölddel, okkerrel és arannyal kombinált változat is. A dokumentumok adataiból nyomon követhetjük az a folyamatot, amelynek során egy hagyományos falusi takácsmesterből korszerű, megújuló termékskálát előállító és értékesíteni tudó vállalkozó lett. A házilag megfont fonalat felhasználó népi textilektől saját szakismeretei és az általa foglalkoztatott, kiválóan képzett mesterek munkájával eljutott az iparművészeti színvonalon tervezett és kivitelezett termékekig. Ezeknek hírét már reklámokkal és a sajtóban megjelentetett hirdetésekkel juttatta el a megcélzott vevőkörhöz, így elérte, hogy áruját a műhelyétől igen távoli vidékekről is megrendelték, megvásárolták. Fogyasztói köre a falusi iparos és értelmiségi, valamint kisnemesi rétegekről a városi polgárságra tevődött át, ezzel párhuzamosan a városi bolthálózatot is elérte. A cég felfuttatásához a damasztáru és az egyéb új termékek polgári divatja teremtette meg a kapaszkodót, amelyet Kovács Antal jó érzékkel ismert fel. Tevékenységét az állami támogatás is segítette, amely éppen az ilyen vállalkozások felkarolásától remélte az ország iparának felzárkóztatását. Szaktudását, kockázatvállalását, befektetéseit egy jól működő cég igazolta. Őt magát pedig lakóhelyének köztiszteletben álló polgárává, számos helyi szervezet vezetőjévé tette. Az első világháborút, amely elnyelte az övéhez hasonló ipari vállalkozásokat, már nem élte végig. Veje, Horváth Elek pedig nem önálló iparosként, hanem egy szombathelyi textilüzem tervezőjeként dolgozott nyugdíjazásáig.110 (8. kép) 108 84.11.3.: 30. 109 84.11.3.: 33-35. és 39^15. 110 Gyűjtőnapló 2007.11.28. adatközlő: KL-né Horváth Viktória ( 1945), Kovács Antal dédunokája, Horváth Elek unokája. Őri szén tpéter. 107
