Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Novák László Ferenc: Alsó-Ipoly népe a 18. században
viszont a szőlő nyitására került sor. A „harmadik kapálás” a szőlő érése előtt történt.37 A pásztóiaknak is kötelessége volt „egy nap majorságbeli szőllőt kapálni, és meczeni”.38 Az úrbéresek robotmunkája közé tartozott tehát az ölfavágás, s a fa Szobra szállítása. Az Eszterházy herceg szokolyai erdejében hordókészítéshez szükséges dongákat is vágtak, amelyeket Vámosmikolára és Pásztora, vagy Lévára kellett szállítaniuk. A hordó kötéséhez, abroncsozásához szükséges mogyoró vesszőt is az úrbéresek vágták az erdőségekben. Az ipolypásztóiak vallomásukban erről is szóltak: „holl ötven holl 60 ölly fát közönségesen vágni, ’s némely részit Mikolára egy fertály Óra járó szomszéd Helységben némely részit néha pedig Dunára is Szobhoz [...] küldeni, három négy szekéren hordóknak való dongákatt Szokolyai Erdőkbül már Mikolára, már Alsó-Fegyvemekre, fél és egy napi járó földre, azon kivül abrontsokat Szakállosy Mogyorosbul ugyan Alsó-Fegyvernekre szolgáltatni [...] öt hat szekérrel a bort a midőn ezen Domíniumnak szükségein felül vagyon Lévára vinni...”39 Az úrbéri felmérés és összeírások a társadalmi viszonyokat kellően reprezentálják. A vidék nagyobb része egyházi birtok volt, földesúr az esztergomi érsek (Bajta, Börzsöny, Leléd, Ipolyszalka), az esztergomi főkáptalan (Helemba, Ipolydamásd, Ipolytölgyes, Kiskeszi, Letkés, Szob).40 Az Ipoly alsó folyásvidékén Galántai Eszterházy Miklós herceg két falut birtokolt, Ipolypásztót (Pásztoha) és Vámosmikolát. Pásztohán volt az egyik uradalmi központ. Az úrbéri összeírások az esztergomi érsekség falvaiban hiányosak. Az úrbéri kérdőpontos válaszok, valamint az 1769-es összeírás megtalálható, azonban az úrbérrendezést dokumentáló 1770-es összeírás, úgyszintén az abban esztendőben készített szőlőösszeírás sajnálatos módon hiányzik.41 Az 1769-es úrbéri összeírás az úrbéresek használatában lévő földbirtokot regisztrálja, s egyben a jobbágytelki állapotokat mutatja be. Az esztergomi érsekség helységei: Helység Sessio Jobbágy Házas zsellér Házatlan zsellér Bajta-VI -12 14 — _ 1/8 9 4 1/8 21 Börzsöny Zi 39 82 3-% 22 24 Va 61 Leléd 1 -4-J4 12 10 16 Ipolyszalka 2-1 14 3 1 ‘/2 7 1 -72-'A 28 98 108 37 Possessio Téssa. C. 3028. 111. c. 158. sz. 6. pont. 38 Possessio Ipoly-Pásztoha. OL HTL C 3124. 107. c. 65. sz. 6. pont. 39 Possessio Ipoly-Pásztoha. OL HTL C 3124. 107. c. 65. sz. 6. pont. 40 Hont vármegyében Bozókon a premontrei szerzetesrend (pl. Trpin falu a „Szt. István Magyar Király Bozók Vára Prépostság”, „Prepositura S. Štefana Krale Uhersko k Zámku Zbouszkemu Prinalegezice” birtoka volt), hasonlóan Ipolyságon is a premontrei rend - amely a besztercebányai kollégiumhoz tartozott („V. Praepositura B.M.V. de Ipolysagh ad Collegium Neozoliense”) - volt még egyházi földesúr. Lásd Bakács 1971. Márianosztrát a Pálos-rend birtokolta. 41 További kutatás szükséges. Remélhetően a Primáši Levéltárban őrzött úrbéri anyagban fellelhetők lesznek a hiányzó adatsorok. 58
