Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Novák László Ferenc: Alsó-Ipoly népe a 18. században
Acta Ethnologica Danubiana 16 (2014), Komárom-Komárno Alsó-Ipoly népe a 18. században Novák László Ferenc A Kárpát-medence északnyugati részének legjelentősebb folyója az Ipoly. Folyásvidékének alsó szakaszán, Vámosmikolától a torkolatáig, a Dunába ömléséig viszonylag sürü a településhálózat. A toroklatvidéki táj jelentősebb helysége Szob. A folyó bal partján, illetve mentében helyezkedik el északkeleti irányban Ipolydamásd, Letkés, Ipolytölgyes, valamint Vámosmikola. Az Ipoly vidékéhez csatlakozik a hegyek közé ékelődő Nagybörzsöny. Az Ipoly túlsó, északi oldalán Mikolával átellenben van Ipolypásztó, amelyet a korabeli források Pásztoha néven említenek. A folyás mentében található Kiskeszi, Ipolyszakállas, a torkolatvidéktől kissé távolabb pedig Bajta, Helemba és Leléd. A 18. századi életkörülmények megismeréséhez legfontosabb történeti forrás a Mária Terézia-féle úrbéri összeírás, s annak dokumentumai. A reformjairól nevezetes uralkodó 1767. január 23-én bocsátotta ki az úrbérrendeletét, amellyel országosan rendezni kívánták az úrbéri viszonyokat, adózási rendszert szabályozni, illetve meghatározni az úrbéresek által használt földek, a jobbágytelek (sessio) nagyságát, rendezni az úrbért, amelyet az urbáriumban rögzítettek (lásd Novák 2006). Kilenc pontból álló kérdőívet készítettek, amelybe a kérdezőbiztosok helységről helységre járva - a települések elöljáróinak hitelesítésével - rögzítették az adott válaszokat. A kérdőív kilenc pontja: „1. Vagyon-é valamelly urbariumjok, s ha vagyon, minéműek és micsoda üdőtül fogva hozattatott bé? 2. Ahol penigh semmi urabariumok ekkoráig nem voltak, contractus szerint-é, avagy bé vett szokás és usus szerént az jobbágyi roboták tétettek? És olyatin robotáknak pediglen ideje mioltátúl fogvást kezdődött és vétetett bé? Nem de tallán az mostani contractusok előtt más urtbariumok voltak, és azok micsodássak voltának? És mikor kezdődött robotolásnak módgya? 3. Ahol semmi urabariumok és contractusok nincsenek, az szokott és ususba vett jobbágyi adók mibül állók; ezen föllyül mikor és mi móddal az ollyatin szokásba vett robotok kezdődtek? 4. Minden helségnek micsoda és minemő haszonvétele, úgy ellenben micsoda kárára szolgáló állapod határában vannak? 5. Hány és micsodás szántóföldeket és réteket egész ház helyes jobbágy bír, egy hold föld hány posonyi mérőre való, és a réteken maga ideiben sarjut kaszálni lehett-é? 6. Egy-egy jobbágy által hány napi és mindnemő robot, mennyi számú vonyó marhával eddigien az uraságnak tétetődöt és az menetelek és jövetelekkel az jobbágyoknak számláltatott-é az robotában, vagy sem? 7. Az kilenczed eddighlen és micsoda időtül fogvást mikbül adatott és azon kilenczednek kiadása azon vármegyebéli és más domíniumokban szokásban vagyon-é? És miket még az 49
