Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)

Tanulmányok, közlemények - Bendikné Szabó Márta: A palásti Babba-kápolna

kocska árkából kinézve, a domboldalban megpillantottam egy bemélyedést. Én azt javasoltam, oda építsük a kápolnát,9 10 11

Az elképzelés a többiek tetszését is elnyerte, így az alkalmas hely kiválasztása után az engedélyeztetés következett. Az úrbéresi terület felhasználására Kiss István, az építkezésre Korcsok László polgármester adott jóváhagyást. A terveket Hojsza Zsuzsanna rajzolta.

Akkori polgármesterünk, Korcsok László mérnök, nem ért rá ezzel foglalkozni, ezért javasoltam, hogy akkor majd tervezek egyet én (építészmérnök szerettem volna lenni, bár nem adatott meg). Nem vettek komolyan, de én kaptam az alkalmon, és megrajzoltam egy olyat, amit itt szokás építeni. Erre a lelkiatya azt mondta, hogy a Boldogasszonynak tornyos kápolna dukál. Másnapra meglett a tornyos kápolna. A víz ötlete az én fejemben született. Úgy gondoltam, ha már ilyen rendkívüli dolog születik Paláston, akkor adjuk meg a módját, és ne kicsinyeskedjünk. Az egyszerű emberek mind mellettem álltak, szívesen adtak, kinek mije volt; ki egy kevés homokot, ki egy zsák cementet, ki-ki a maga módján... bár volt pár ember, aki hátráltatta a munkát, mert ilyen is mindig akad. A tornyot úgy terveztem, hogy hasonló legyen a templomunk tornyához, tetejére a kettős keresztet nem a szlovák címerre gondolva tettem, hanem a Szent István-i hasonlóságra, mivel ősi magyar vonatkozása van a Babba szónak.'0

Az előkészületek és az adománygyűjtés közel egy egész évet igénybe vettek. Többen a templomi perselyezésen kívül is adakoztak, sokan pedig ingyen munkát ajánlottak fel. Közben Wechter János plébános a perselyezésből 8950 koronát adott át az építkezésre, és 2005. okt. 10-én megszentelte a „vizeskápolna” helyét. A munkálatok 2006. júniusában tereprendezéssel, bozótirtással kezdődtek. Az alapokat hatan kezdték ásni, Hojsza Zsuzsanna, Péter József, Szalma István, Szalma József, Farkas Dávid és ifj. Hojsza Péter, mégpedig kézi szerszámokkal.

Annyira kemény volt a föld, hogy semmit sem haladtunk- írja feljegyzéseiben Hojsza Zsuzsanna —, ezért búgért hívtam; így a kelecsényi illetőségű Ján Chrašťanský ásta ki géppel az alapot. A zsaluzáshoz szükséges faanyagot Havala József, a betonba való roxorvasat Karvai Gábor, a dróthálót Hojsza Péter adta, ingyen. A betont a községháza kevertette, ugyancsak ingyen. Az alapot Ziduliak István, Farkas László, Svarc János, Duriš Péter és Flokk Zoltán készítették. Az oszlopok zsaluzását Hojsza Péter, Karvai Gábor és Skamla Róbert, a betonozást Krizsan Károly, Berceli János, Kovács Kálmán, Drégelyi László, Hatvanger József, Oláh Rudolf, Hojsza Péter, Mikulka István, valamint Kis (Battyás) Róbert végezték."

Az építkezéshez szükséges követ Szondi Alica túri polgármester asszony közbenjárására a felsőtúri kőbányából szponzori támogatásként kapták Rados Imrétől. ,jl túri követ magam kezdtem felhordani, taligával, mert Korcsok Imre kőművesmester ígérte, hogy másnap jön, én pedig szabadságon voltam; más meg nem ért rá” - emlékezik Péter József. Később aztán többen is csatlakoztak hozzá, hogy másnap, 2006. július 7-én Korcsok Imre kőművesmester mindenképpen megkezdhesse a fal felhúzását. A munka az ősz beköszöntéig folyt, s a falazásibetonozási munkálatoknak mintegy a felét elvégezték. A következő év tavaszán Korcsok Imrét Bodzsár István ipolyfödémesi származású gyűgyi kőműves váltotta fel, aki 2007. április 19-én folytatta a falazást. Április 24-re elkészültek a boltívek, a munka betonozással, a

9 Adatközlő: Péter József sz. 1961, Palást.

10 Adatközlő: Hojsza Zsuzsanna sz. 1962, Palást. A baba, babba szó etimológiája ennél jóval bonyolultabb, ám az eredet pontos tisztázása nem lehet feladata ennek a dolgozatnak. A szerk. megj.

11 Adatközlő: Hojsza Zsuzsanna sz. 1962, Palást.

34