Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Bendikné Szabó Márta: A palásti Babba-kápolna
A lakosság nemzetiségi összetétele a 19. és 20. században A 2004-ben alapított Palásti Honismereti Társaság nemcsak vallási meggyőződésből, de a nemzeti identitástudat erősítése szempontjából is fontosnak tartotta az ügy támogatását, hiszen a 20. század második felének népszámlálási adatai egyértelműen a magyarság folyamatos csökkenését mutatták. Év Összesen Magyar Német Szlovák Cseh Morva Cigány Zsidó Idegen Távol 1850'1107 1072--10 25--97% 1%2% 1852’1112 1072--10 25 6 1 96% 1%2% 0,5% 1890"1545 1448 5 87--93%1% 6% 1914*"1717 1651-59--97% 3% 1991**“1804 1334-470 4 1 7--74% 26%0,2% 0,05% 0,38% 2001......1735 1201-498--69% 28% ~2Ön‘“"‘"1638 1062-555--64% 34% Források: *Palugyay 1855, 625; ** Jekelfalussy 1892, 228-229; ***A történelmi...2001, 149. p.; **** Sčítanie ľudu, domov a bytov 1991. Levice: Okresné oddelenie Slovenského štatistického úradu 1992, 122. p.; ***** www.plastovce.sk/od-oslobodenia-po-sucasnost.phtml7id3 - letöltve 2014.8.31; ****** Štatistický úrad SR, Základné údaje zo sčítania obyvateľov, domov a bytov. Obyvateľstvo podľa národnosti, 2012, 32. p. Míg az összeírások még 1914-ben is 90% feletti aránnyal a magyar nemzetiségűek számának enyhe emelkedését rögzítették, addig 1991-ben a magyarok aránya már mintegy 20%kal kisebb. Ez a csökkenő tendencia aztán a későbbi népszámlálások során is tetten érhető: 2001-ben az arányszám újabb 5%-os fogyást, 2011-ben pedig már 10%-os aránysüllyedést mutat. A „kápolnaépítés” A Honismereti Társaság tagjai tehát haladéktalanul hozzáláttak a tervek megvalósításához. Mint fentebb olvashattuk, Varsányi Viola 2005-ben a budapesti Ferenciek téri kegyszerboltban megvásárolta a Mária-szobrot, a Honismereti Társaság pedig felvállalta a helybeli teendőket, az engedélyek intézését és a szükséges anyagi fedezet előteremtését. Forrásként elsősorban a lakosság adományaira, felajánlásaira számíthattak. A munka oroszlánrészét Hojsza Zsuzsanna és Péter József végezték. Résztvevőként Péter József így írja le a kezdeteket: 2005. aug. 13-án falunap volt. Hojsza Zsuzsival, meg a férjével, Péterrel, Szikora Józseffel, valamint Varsányi Violával és a lányaival elmentünk a Bába-patakhoz, hogy a szobornak megfelelő helyet keressünk. Eredetileg a patak medrének közvetlen közeiét szemeltük ki, de a pata33