Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Krónika
található számítógép mögé, akkor egy még csodálatosabb, sokszor szemünk elől eltakarva maradt világ bontakozik ki előtte. A Csallóköz szakrális kisemlékeinek, tehát a képes fáknak, képoszlopoknak, út menti feszületeknek, szentek szobrainak, kis kápolnáknak ismerősen ismeretlen világa ez. Vagy naponta elmegyünk mellettük, és azért nem látjuk őket, vagy olyan eldugott helyen vannak, hogy azért maradnak előttünk titokban. A kiállítás alkotói vették a fáradságot és az óriási Duna-sziget, a Csallóköz alighanem összes (de legyünk realisták: majdnem összes) szakrális kisemlékét megörökítették. És itt (mármint a számítógépes programban) lehet ám kalandozni, rácsodálkozni és csettinteni! Ahogy így végiggondolom az egészet, s most visszatérek a mondandóm elején megfogalmazottakhoz, szóval ezt a kiállítást két, eredendően nem csallóközi készítette, helyet a képeknek egy nem csallóközi származású biztosított, a mögöttünk álló Concordia vegyes kart egy nem csallóközi vezényli, s a kiállítást két nem csallóközi nyitotta meg. Köszönjük, csallóköziek! ...és nektek is: nem csallóköziek! Liszka József Határok, határmentiség a Kárpát-medencében (Budapest, 2014. szeptember 18.) Egy több éve zajló, s lassan kifutó kutatóprogram - Hármas határok, OTKA Nk 84283 - rendezvényeként került sor a fenti címen egy tudományos konferenciára, 2014. szeptember 18- án az MTA BTK Néprajztudományi Intézetében. A rendezvény célja, hogy a kutatás részeredményei összevethetőek legyenek más, hasonló kutatásokkal, melyeknek témája szintén a határmentiség vizsgálata volt. Balogh Balázs intézetigazgató köszöntője után elsőként Mészáros Csaba tartott előadást, Határélmények a hármas határok térségében címmel. Lajos Veronika Globális vándorlás - nyomkövetés - határ-esetek című előadásában a kutatás módszertani kérdéseire kitérve - nem kis vitát kiváltva - voltaképpen a minőségi és mennyiségi gyűjtés problematikájának angolszász értelmezését vetette fel. Ilyés Zoltán előadása Az egykori határ szerepe Gyimesbükk turisztikai desztinációvá válásában címmel hangzott el. A bemutatott kutatási eredmény egy valaha volt határterület újraértelmezésének és szimbolikus birtokbavételének gyakorlatát tártat fel a nemzeti turizmus és a politikai turizmus aspektusait kiemelve. Marinka Melinda egy határ menti térség, Szatmár etnikai térmozaikját elemezte „Brücke" - a szatmári svábok identitásformálásának határon átívelő jelenségei címmel tartott előadásában. A 20. századi változásokat végigkísérve a térségben élő svábok identitást megtartó technikáit vette górcső alá. A folyamatban arról is szót ejtett, hogy a kivándorlás után milyen kapcsolatokat őriznek egymással és a szülőfölddel, miként térnek vissza egyesek, ha csak hosszabb-rövidebb időszakra is a faluba, amelyből ők vagy felmenőik elszármaztak. Lovas Kiss Antal Migráns élethelyzetek a transznacionális térben című előadása voltaképpen egy igen kis határ menti régióban, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Nagyvárad térségében vizsgálta a forgalmi folyosó melletti települések lakosságának helyzetkihasználását, az ott zajló migráció irányát, annak gazdasági alapját. Gráfik Imre a hármas határok köré szerveződő régiók kialakulási lehetőségének társadalmi-gazdasági elemeit vizsgálta a „Hármashatár ” - egy lehetséges újonnan alakuló nemzetközi kistérség címmel tartott előadásában. A gazdasági együttműködés mellet a nyelvi-kultu233
