Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Krónika
rendezett zarándokutakat. Noha ez a tárgyi világ szinte minden részlegen felbukkan, a rendezők külön, kiemelten is bemutatják a régióra leginkább jellemző két ábrázolási módot, technikát: a votívtárgyakat (fogadalmi ajándékok) és az üvegfestményeket (Votivgaben und Hinterglasbilder). A votívtárgyak sokszínű formai (és anyagi) gazdagságából itt dominánsan a fentebb már említett votívképek mellett a viaszból, vasból, ezüstből készített, szív, kéz, láb, szem, tüdő stb. formájú fogadalmi ajándékok jelennek meg. Bár sok minden mást is az előtérbe tolhattak volna (például a térségre oly jellemző Mária-kultuszt), a rendezők mégis egy, valóban már-már speciálisan (legalábbis ebben a mértékben mindenképpen kiemelkedően) bajornak mondható szentkultuszt, Szent Lénárd kultuszát tárgyalják részletesebben {Die Verehrung des hl. Leonhard in Ostbayern). Ez persze összefüggésben lehet a kiállítás egyik meghatározó alapanyagát képező gyűjtemény összetételével is.6 Az ott látható tárgyak jelentős része ugyanis egy regensburgi szénkereskedő, Hans Herramhof magángyűjteményéből származik, akit gyűjteménye egy jelentős részéhez egyrészt a véletlen, másrészt a szemfülessége segítette. Egy alkalommal ugyanis megfigyelte, hogy egy Szent Lénárd-kápolna villámhárítójának szerelése közben, amikor a munkások a földelés számára gödröt ástak az építmény tövében, sok rozsdás vas votívtárgy került elő. Ezekből hazavitt, megtisztította őket, s ez lett a későbbi gyűjtemény alapja. Azonnal körlevet írt az összes német Szent Lénárd-templomot vagy kápolnát fenntartó plébániára azzal, hogy ha villámhárítót szeretnének felszereltetni, akkor a kapcsolatos földmunkákat díjmentesen vállalja. A földből előkerülő bármilyen tárgyi anyag felére viszont igényt tart. Egy csomó megrendelést kapott, aminek köszönhetően rövidesen óriási votívtárgygyűjteménye lett. Tudni kell ugyanis, hogy a búcsújáró helyeken mértéktelenül felgyülemlett votívtárgyakkal előbb-utóbb kezdeni kellett valamit. Az ezüstoffereket be szokták olvasztani, s gyertyatartók, egyéb oltárdíszek készülnek belőlük, a fatárgyakat idővel elégetik, a viaszofferekből gyertyát öntenek stb. Ezekkel az általában állat alakú, kezdetleges formájú vastárgyakkal is az volt a gond, hogy ha már nagy mennyiségben fölhalmozódtak egy-egy templomban, nem tudták hol tárolni, ezért előfordult, hogy beolvasztották őket, s készítettek belőlük egy hatalmas láncot, amivel a templomot körbefogták (ilyen, körbeláncolt Szent Lénárd-templom látható például a felső-bajorországi Bad Tölzben). Ha ezt nem tették meg, akkor elásták a templom közelében, szent földbe (hasonló ez, mint amikor a temetőben a kiszolgált sírjelet beleássák a sírba). Nos, erre jött rá Herramhof, s némi furfanggal szert tett gyűjteménye legalábbis egy jelentős részére. A tárlat zárórészlege a regensburgi katolikus7 népi vallásosság tárgyi világát mutatja be {Katholische Frömmigkeit in Regensburg), egy kis kitérővel Hans Herramhof gyűjteményének külön prezentálásával is. A kiállítás kísérőkötete,8 amely az egyes, a kiállítás sorrendjét ugyan csak nagyjából követő témakörök hátterének szakszerű felrajzolása mellett egyszersmind katalógusként is szolgál, nagyszerű kísérőnek bizonyulhat a tárlaton való szemlélődés során. Liszka József 6 Maga a tárlat alapvetően Hans Herramhof gyűjteményére támaszkodik, kiegészülve a regensburgi múzeum kollekciójával és egyéb, az időszaki kiállítás idejére különféle helyekről kölcsönzött tárgyi anyaggal. 7 Nota bene: a többi részleg is alapvetően a túlnyomóan római katolikus Kelet-Bajorország katolikus ájtatossága emlékanyagára támaszkodott, viszont Regensburg esetében, ahol az evangélikus felekezet szerepe is jelentős, indokolt ez a felekezeti megkülönböztetés. 8 Brücke zum Wunderbaren. Von Wallfahrten und Glaubensbildern. Ausdrucksformen der Frömmigkeit in Ostbayern. Hg. von Klemens Unger-Karin Geiger-Sabine Tausch. Regensburg: Verlag Schnell & Steiner GmbH 2014, 328 p. ISBN 978-3-7954-2877-8. Magának a kötetnek a részletesebb bemutatására a későbbiekben még visszatérünk. A szerk. megj. 218
