Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Krónika
Szőke Anna Egy elkezdett kutatás folytatásaként címmel Kishegyes változó, átalakuló építészeti örökségét tekintette át, utalásszerű megjegyzéseket téve a falu építőkultúrájában zajló változásokra.1 Az emlékező előadások után, a topolyai nyugati temetőben, Harkai Imre sírjánál az esemény résztvevői helyezték el a kegyelet és emlékezés virágait, egy főhajtás kíséretében. Ott, a gesztenyefák csupasz ágai alatt jutott e sorok írójának eszébe, hogy a közép-bácskai kisváros a vajdasági magyar néprajzi kutatásoknak még két embert adott: Borús Rózsát és Tóth Ferencet. Ok is ott nyugszanak a dombtetőn elterülő csendes sírkertben. Klamár Zoltán Az identitás megnyilvánulási formái a 21. század kezdetén (Kishegyes, 2014. február 21-22.) A fenti gyűjtőcím alatt rendezett Kárpát-medencei kitekintéssel konferenciát Kishegyesen 2014. február 21-22-én a vajdasági magyar néprajzkutatókat tömörítő Kiss Lajos Néprajzi Társaság. A közép-bácskai falu önkormányzatának konferenciatermében megtartott kétnapos tanácskozás végül is attól lett nemzetközi, hogy a résztvevők Szerbia mellett Magyarországról és Romániából érkeztek, s noha a szervezők korábbi szándéka más volt, mindannyian magyarok. A konferencia másfél napja alatt (21-én kora délután kezdődött és 22-én kora este ért véget) 32 előadás hangzott el, ami igen nagy szám. A szervezők nem bontották szekciókra a rendezvényt, így mindenkinek alkalma nyílt minden előadót meghallgatni. Két kísérőrendezvény is kapcsolódott az eseményhez: a vajdasági szerzők néprajzi kiadványaiból nyílt könyvkiállítás, amelyet Raffai Judit nyitott meg, illetve Voigt Vilmos mutatta be Jung Károly Ikerkönyvek című munkáját. A referátumok sorát Szőke Anna Mint szellem a palackból - az önazonosságtudat változásának megnyilvánulási formái Kishegyes lakóházainál címmel nyitotta, és a falu átalakuló lakóépület-állományát mutatta be. A változások, változtatások okait keresve több szempontot is kiemelt, úgymint a lakóház modernizációja, komfortfokozatának emelése, a külső díszítéseknek a 21. századi trendekhez való alakítása, az etnikumcsere generálta változások stb. Klamár Zoltán Határ identitás — az identitás határai címet viselő előadásában a szerb-román-magyar határövezetben lévő, vegyes lakosságú településeken élő etnikumok identitáskonstmkcióit, térfoglalását elemezte. Mint elmondta, a társadalmi környezet befolyásolja döntően a helyi modellek kialakulását és működését. így, noha a vizsgált etnikumok alapjában véve mindenütt a saját identitásuk konstruálására törekszenek, mindennek esetleges térbeli kifejeződése mégis a helyi társadalomban betöltött szerepvállalásuk függvénye. Csorba Béla „Ha meghalok, dobjatok a tengerbe... ” — Vajdasági magyarok kivándorlása Észak- és Dél-Amerikába a trianoni döntést követő években című előadásában a kivándorlást generáló társadalmi helyzetet elemezve rámutatott az akkori államhatalom szerepére, az általános szegénységből való kitörés lehetőségeként megcsillanó tengerentúli munka vállalása egyben a gazdagon való visszatérés reményét is jelentette. Az előadó mégsem tudott sok pozitív példát bemutatni. Palatínus Aranka a muzslai aratás identitáselemeit vette számba visszatekintő előadásában, amit „ Gyík, kend mán aratni! ” — a búzaaratás a kenyér ünnepe címmel 1 A konferencián elhangzott előadások írott változata a Híd 2014. évi első számában (78/1, 38-66. p.) jelent meg. 206
