Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Könyvismertetések, annotációk
negyedrészt a mese és a valóság kérdését, s végül, ötödrészt az emberi élet átmeneti szakaszainak visszatükröződését a Grimm-mesék világában vizsgálta és mutatta be. Maga a kiállítás nem lehetett szokványos, hiszen a látvány mellett hang- és szageffektusokkal is hatni igyekezett a nézőkre, akiket ráadásul a tárlat bizonyos pontjain aktív együttműködésre inspirált. Patka, Marcus G. Hrsg.: Weltuntergang. Jüdisches Leben und Sterben im Ersten Weltkrieg. Wien: Jüdisches Museum, Styria Premium [Diese Publikation erscheint anlässlich der gleichnamigen Ausstellung in Jüdischen Museum Wien 1. April bis 14. September 2014.] 2014, 255 p. ISBN 978-3-222-13434-0 L. Juhász Ilona Az első világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából nyitották meg Bécsben a zsidó múzeum nagyszabású kiállítását, amely a zsidóság háborús szerepvállalását mutatta be különféle aspektusokból, s egyben azt is, milyen hatással volt a nagy világégés az Osztrák- Magyar Monarchia zsidóságára. Az elő világháború vége felé, de elsősorban a békekötést követően terjedt el az a vélekedés, miszerint a zsidók voltak az okai a vereségnek, illetve hogy a zsidók gyávák voltak, s nem vették ki a részüket a háborúból. Ez a nézet bizonyos körökben a mai napig szívósan tartja magát annak ellenére, hogy a történetkutatás már régen megcáfolt ezt az állítást, s a bécsi kiállításhoz kapcsolódó kötetben szereplő írások is ezt támasztják alá. Fontos hangsúlyozni, hogy a szerzők nem csupán Ausztriára és Bécsre fókuszálnak, ezáltal jó kiindulási alapot nyújthatnak a zsidóság és az első világháború viszonyát vizsgáló azon kutatóknak is, akik az akkori Magyarország területén élő zsidók szemszögéből vizsgálják első világháborús szerepvállalásukat, vagy pedig a hátországban élő zsidók mindennapjait. Danielle Spera bevezető írása (Mutig hinaus fiir Kaiser und Vaterland) rövid összefoglalást ad a kötetben szereplő tanulmányok témáiról, amelyeket három tematikus blokkba soroltak: 1. Zsidó katonák (Jüdische Soldaten), 2. Jeruzsálem 3. Háború utáni időszak (Nachkrieg). Az első blokkot David Rechter tanulmánya (Die grosse Katastrophe: die österreichische Juden und der Krieg) nyitja, amelyben többek között a zsidók első világháborús szerepvállalását tárgyalja (a k.u.k hadseregének kötelékében 300 000 zsidó katona szolgált), kitérve a Monarchiával szemben álló fél oldalán harcoló zsidókra is, valamint a galíciai sokezer menekülttel kapcsolatos problémákra. Gerhard Langer („Krieg” in der jüdischen Religion) a háborúnak zsidó tanításra, valamint a vallási törvényekre gyakorolt hatását tárgyalja, illetve áttekintést nyújt a témával kapcsolatban született írásokról, amelyek elsősorban az ötödik, a „Ne ölj!” parancsolat háborús helyzetből adódó megszegésének kérdésével foglalkoznak. A bécsi zsidóság felemelkedése és hanyatlása (Aufstieg und Fall des Wiener Judentums) a témája Robert Wistrich tanulmányának, amelyben a város zsidósága történetét vázolja fel a legfontosabb események, illetve a zsidóság Bécs gazdasági, kulturális és társadalmi, valamint politikai életében betöltött szerepét elemzi. A szerző kitér többek között a cionizmusra, valamint bécsi és galíciai zsidó nacionalizmusra is. Erwin A. Schmidl írásában (Jüdische Soldaten in der k.u.k. Armee) a zsidó katonáknak a monarchia hadseregében betöltött szerepét, Wemer Bergmann pedig különféle illusztrációk segítségével az első világháborúban harcoló zsidó katonákról kialakított antiszemita képet (Das antisemitische Bild vom jüdischen Soldaten von der Emanzipation bis zum Ersten Weltkrieg - am deutschen Beispiel), Peter Steiner az osztrák-magyar hadsereg szervezeti felépítését (Die organisatorische Dreiteilung der ,,Bewaffneten Macht Österreich-Ungarns”), Dieter J. Hecht a monarchia hadseregének hadsereg kötelékében tevékenykedő tábori rabbik 188
