Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Könyvismertetések, annotációk
A 2012/2013. jubileumi évekre30 időzítve is több rendezvény valósult meg Marburgban.31 Most mindössze a marburgi Hesseni Állami Levéltár által rendezett kiállításra, az abból kinőtt konferenciára térek ki, illetve a mindkettő kézzelfogható eredményével, az előadások anyagát és a kiállítás katalógusát egybefogó, Andreas Hedwig, a levéltár igazgatója által szerkesztett kötettel foglalkozom valamivel részletesebben. Azt, hogy a marburgi Hesseni Állami Levéltár a Grimm-kutatás egyik első számú helyszíne, jól reprezentálja a levéltárban 2012-ben megvalósított kiállítás is, amely a Grimm családhoz kapcsolható dokumentumokba nyújtott (sőt, a most szóban forgó kötet katalógusrészének köszönhetően maradandóan is nyújt!) bepillantást. Nagyobb tematikai egységekben (A származás, gyerekkor, ifjúság; A család; Stúdium; Hivatás és politika; A képviselő; Utóélet: Hanau; A Mü) végigkísérhetjük a két „nagy Grimm”, Jacob és Wilhelm életútját, tudományos pályafutását, ám mindezt a család kapcsolatrendszerébe ágyazottan. A kiadványban is nagyon jó minőségű (értsd: olvasható) reprodukciók hozzák a mai kor emberéhez karnyújtásnyi közelségbe a német tudományosság e két prototípusának mindennapjait. A kiállításhoz kapcsolódó konferencia tanulmányok formájában is elkészült előadásai az élet és a mű, illetve az életmű egy-egy szeletét, aspektusát veszik górcső alá. Steffen Martus, a nemrégiben ismét megjelent átfogó Grimm-biográfíája32 eredményeire támaszkodva a KDH kapcsán azt a munkaerkölcsöt (munkabírást és intenzitást), annak gyökereit, társadalmi hátterét elemzi, amely a Grimm testvérek tevékenységét általában is jellemezte (Forschung aus dem Geist Marburgs: das Arbeitsethos der Brüder Grimm und die ,, Kinder- und Hausmärchen ”). Marita Metz-Becker egy képzeletbeli (az említett konferencia során meg is valósult) városi sétát imitálva a helyi Grimm-emlékhelyeket veszi számba tanulmányában (Die Brüder Grimm in Marburg. Ein „romantischer Stadtspaziergang”). Hasonló zsánerű Stephan Bialas-Pophanken írása (Wo wohnten die Brüder Grimm in Marburg? Von „alten und neuen Mythen ” hessischer Grimm-Forschung), amelyben a korábban is ismert és az azóta felbukkant adatok, főleg a Grimm-levelezés újraértelmezésével, a korábbi feltételezéseket cáfolva a fivérek marburgi lakhelyét azonosította be. Siegfried Becker tanulmányában, a kutatás eddigi eredményeit kritikusan felülvizsgálva, a Grimm testvérek mesegyűjteményének marburgi gyökereit, a biztosan marburgi adatközlőket keresi, a Marburgban feljegyzett meséket kísérli meg beazonosítani (Gab es Marburger Beiträger zu den „Kinder- und Hausmärchen’’? Zur Frage der Lokalisierung von Märchenfiguren und Märchenerzählern). Levéltári adatok, kortársi feljegyzések, levelezések tükrében kísérli meg kideríteni, hogy voltak-e egyáltalán a Grimm testvéreknek marburgi mesemondóik, s ha igen, akkor azok kik voltak? Hosszas elemzés után arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a szakirodalomban tradálódó mitikus „marburgi mesemondó asszony” (Marburger Märchenfrau) személye a rendelkezésre álló adatok alapján nem azonosítható be. A. KDH egyik legismertebb meséjéről, a Hamupipőkéről viszont sikerült bebizonyítania, hogy első lejegyzése Marburghoz köthető. A szerző meg is jegyzi, csodálkozik, hogy az amúgy rendkívül „szorgalmas és serény” marburgi turizmusipar éppen ezt a tényt még nem használta fel idegenforgalmi reklámcéljaira. 30 Noha a KDH első kötete 1812-es datálással látott napvilágot, s első példányai ez év karácsonyára valóban el is készültek, ám a kötet nagyobb példányszámban csak 1813-ban került forgalomba. Ezért aztán viszonylagos rugalmassággal lehet kezelni akár már az első megjelenés dátumát is. De mindettől függetlenül is tekinthető jubileumi Grimm-évnek a 2013-as, hiszen ekkor emlékeztünk Jacob Grimm és a harmadik testvér, a képzőművész Ludwig Emil Grimm (1790-1863) halálának 150. évfordulójára is. 31 Átfogóan lásd: http://www.marburg.de/de/110426 és http://www.grimm2013.nordhessen.de/de/index (letöltve: 2014. 8. 11.) 32 Martus, Steffen: Die Brüder Grimm. Eine Biographie. 3. Aufl. Berlin: Rowohlt Verlag 2010. 186
