Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)

Könyvismertetések, annotációk

Tekla14 vagy Ujváry Zoltán15 munkásságát) sem ismeri. A szomszédos szláv és germán népek kapcsolódó anyagáról már ne is beszéljünk,16 ami pedig ebben az esetben megkerülhetetlen. Ehelyett egy, a maga idejében jelentős, mára viszont lényegében elavult, 1908-ban megjelent, finnugor kitekintésű összefoglalás17 a fő vezérfonala.

De ha közelebb hajolunk témánkhoz, azt is hangsúlyozni kell, hogy természetesen Ozogány Ernő nem az első, aki a tejfalui dőrejárással foglalkozik. Mai tudásunk szerinti a szokás első, értékelhető leírását fentebb már említett munkájában Khín Antal adta 1935-ben. Pontosan négy évtized múltával Marczell Béla, Khín Antalnak gyakran még mondatait is átvéve tért vissza a kérdéshez azzal, hogy a korábbi ismereteket saját hetvenes évek eleji megfigyelésével is kiegészítette.18 Zora Apáthyová-Rusnáková két tanulmányt szentelt a szokás közép-európai összefüggéseinek.19 Jómagam több alkalommal is foglalkoztam a kisalföldi farsangi szokáshagyományok változásvizsgálatának keretében a tejfalui dőrejárás kérdéseivel is.20

Noha Voigt Vilmos egy tanulmányában a magyarországi karnevál-hagyományt és a falusi farsangi szokásanyagot megpróbálja szétválasztani, a valóság az (s erre ő maga is utal), hogy — legalábbis a néprajzi módszerekkel rögzített szokásanyag ismeretében - ezek az elemek a gyakorlatban teljesen összekuszálódtak. Világos, hogy legalább (!) két réteg keveredik itt: „az imitativ és mágikus”, faluhelyen gyakorolt szokások és kamevalisztikus rendezésű,

14 Dömötör Tekla: Masken in Ungarn. Schweizerisches Archiv für Volkskunde 63 (1967), 142—161. p. Uő: Naptári ünnepek - népi színjátszás. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai Kiadó 1979.

15 Ujváry Zoltán a farsangi szokáskutatás vonatkozásában is rendkívül gazdag életművéből itt csak néhány összefoglaló jellegű munkára hivatkozom: Játék és maszk I-IV. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék 1983-1988; Uő: Farsangi népszokások. Debrecen: k.n. 1991; Uő. Népi színjátékok és maszkos szokások. Debrecen: Multiplex Media-Debrecen U.P. 1997. Mindegyik további bőséges irodalommal!

16 Voigt Vilmos: Farsang. In Magyar Művelődéstörténeti Lexikon. Középkor és kora újkor III. Budapest: Balassi Kiadó 2005, 21-24. p.; Voigt Vilmos: Maszk. In Uő: A folklorisztika alapfogalmai. Szócikkek. H.n.: Argumentum Kiadó-Equinter Kiadó 2014, 222-223. p. Mindkettő a témakör bőséges nemzetközi irodalmával! További bibliográfiai adatok, tényleg csak találomra: Bahtyin, Mihail: François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Budapest: Európa Kiadó 1982; Bausinger, Hermann szerk.: Masken zwischen Spiel und Emst. Beiträge des Tübinger Arbeitskreises für Fasnachtsforschung. Tübingen: Tübinger Verein für Volkskunde e. V. 1967 Volksleben 18/; Borbély Eva: Cenzúrázott Bolondünnep. Farsangolás Bázelben. Kolozsvár: Kriza János Néprajzi Társaság 2001 ; Dewald, Markus: Die Zahl der Narren ist unendlich. Fastnacht in Neuhausen. Von der Dorffastnacht zur organisierten Narrenschau. Tübingen: Universität 2001; Frolec, Václav szerk.: Masopustni tradice. Brno: Nakladatelství Blok 1979 /Lidová kultúra a současnost 5./; Frolec, Václav szerk.: Obradní obchùzky. Uherské Hradištč: Slovácké muzeum v Uherském Hradišti-Ustav lidového umení ve Strážnici 1988; Jeggle, Utz: Neue Traditionen - Hinweis auf zwei neue Maskentypen der Fasnacht. In Begriff und Erscheinung des Folklorismus. Vorträge III—IV. Verebélyi Kincső szerk. Kecskemét: Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ 1982, 81-87. p. /Folklór-Társadalom - Művészet 10-11./; Langhamerová, Jifina: Lidové zvyky. Víročni obyčeje z Čech a Moravy. Praha: Nakladatelství Lidové noviny 2004; Mezger, Wemer szerk.: Narren, Schellen und Maroten. Elf Beiträge zur Narrenidee. Remscheid: Verlag Ute Kierdorf 1984; Moser, Hans: Städtische Fasnacht des Mittelalters. In Uö: Volksbräuche im geschichtlichen Wandel. Ergebnisse aus fünfzig Jahren volkskundlicher Quellenforschung. München-Berlin: Deutscher Kunstverlag 1985, 98-140. p.; Schneeweis, Edmund: Vjerovanja i obyčaji Srba i Hrvata. Zagreb: Golden marketing - Tehnička knjiga 2005, 179-182. p.; Slivka, Martin: Ľudové masky. Bratislava: Tatran 1990 /Ľudové umenie na Slovensku/.

17 Krohn Gyula: A finnugor népek pogány istentisztelete. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia 1908.

18 Marczell Béla: Csallóközi farsang. Irodalmi Szemle 18 (1975), 726-731. p.

19 Apáthyová-Rusnáková, Zora: Obrad či hra? Fašiangy v okolí Šamorína. In Masopustni tradice. Václav Frolec szerk. Bmo: Nakladatelství Blok 1979, 62-78. p.; Uö: Fašiangy v slovenskom povodí Dunaja. Minulosť a súčasnosť. Farsangi szokások a szlovákiai Duna mentén. In A hagyományos kultúra a szocialista társadalomban. Tradičná kultúra v socialistickej spoločnosti. Szlovák-magyar bilaterális konferencia - slovensko-mad'arská bilaterálna konferencia. Budapest: MTA Néprajzi Kutató Csoport 1987, 163-176. p.

20 A fentebb már említett mellett csak a további, magyarul hozzáférhető dolgozatokra utalok. Liszka József: Farsangvégi maszkos alakoskodó felvonulások a Kisalföld északi felén. In Új Mindenes Gyűjtemény 9. Bratislava: Madách Kiadó 1990, 105-126. p; Uő: Farsang végi szokások a Kisalföld északi felén. In Uő: Fejezetek a szlovákiai Kisalföld néprajzából. Budapest: OKTK Magyarságkutatás Program 1992, 99-114. p.

182