Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Vataščin Péter: Egy ormánsági törpefalu. Kemse település- és közösségvizsgálata
részben megalapozott lehet a kutatói borúlátás, de egyelőre nem szabad ennek túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Úgy gondolom, Kemse települési és közösségi mivoltát úgy mutattam be, hogy azzal javarészt választ adtam a Pirisi Gábor összegzéséből felmerülő kérdésre is. Ez pedig elsősorban a kemsei normák, valamint a közösségiség különböző formáinak meghatározását és elemzését jelenti. Még egyszer leszögezném, hogy a teljesebb válaszhoz szükség lenne Kemse közelmúltjának a vizsgálatára is (különös tekintettel az elhunyt polgármester szerepére), amely egy izgalmas és sokszínű jövőbeli kutatás tárgya lehet majd. A fenti megállapítások és elemzések fényében érdemes megemlíteni a Magyarországon az elmúlt években és évtizedekben gyakran felmerülő kétségeket a kisebb falvak működésével kapcsolatban. Általánosnak lehet nevezni még ma is azt a szempontot, amellyel az állam gazdaságtalannak és ezzel együtt fenntarthatatlannak tartja a kistelepüléseket. Szerintem kétség nélkül kijelenthető, hogy a gazdaságosságot, az önkormányzatot tekintve Kemse jó példája a zökkenőmentesen működő kistelepüléseknek. Úgy gondolom, hogy a kemsei példa jól mutatja: az egyes települések behatóbb, egyedi ismeretére van szükség ahhoz, hogy adekvát képet kapjunk egy adott faluról. Hozzátenném: ebben a feladatban megkerülhetetlen a néprajz és a kulturális/szociális antropológia által kínált szemléletmód és módszertan. Szeretném leszögezni, hogy a tanulmány nem lekerekített vagy befejezett. Kemsét lehet és kell is kutatni a mindenkori jelenben.12 Jelen tanulmányban arra vállalkoztam, hogy egy törpefalu sajátosságait és lakosainak egymáshoz való viszonyát összevetve néhány jellemző vonást megállapítsak. Úgy gondolom, hogy a megállapításaim érvényességéhez a terepmunka tapasztalata és a módszer elegendőek. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az a szempont sem, miszerint egy adott közösség kutatásához gyakorlatilag nem lehet elég időt eltölteni a terepen. Irodalom Bárth János 1996 Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya. Kalocsa: Kalocsai Múzeumbarátok Köre. Douglas, Mary 1987 A Distinctive Anthropological Perspective. In Constructive Drinking. Perspectives on Drink from Anthropology. Mary Douglas szerk. New York-New Rochelle-Melboume-Sydney- Párizs: Cambridge University Press, 3-15. p. Gráfik Imre 2011 A pannon táj vonzása - avagy Nyugat-Európából Közép-Európába. In Párbeszéd a hagyománnyal. A néprajzi kutatás múltja és jelene. Vargyas Gábor szerk. Pécs: Ľ Harmattan Kiadó-PNEKAT, 151-166. p. 12 Jelenleg (2014 nyara) folyamatban van az Ormánság másik „törpéjének”, Markóc falunak a jelenkutatása. Kollégám, Pulszter Zsuzsanna - szintén a pécsi tanszék MA hallgatójaként - némileg hasonló szempontok szerint foglalkozik a településsel, mint korábban én Kemse esetében. Várható eredményeinek összehasonlítása jelen tanulmány megállapításaival vélhetően sok izgalmas következtetésre ad majd lehetőséget. 152
