Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Vataščin Péter: Egy ormánsági törpefalu. Kemse település- és közösségvizsgálata
A két percig tartó falu - Kemse morfológiája és „léptéke” Ahogyan a bibliográfiai áttekintésnél nem lehet szó nélkül hagyni az 1936-os monográfiát, úgy a morfológia kapcsán is tárgyalni kell Kemse különlegesnek számító településszerkezetét. Annál is inkább, mert ez egy lépéssel közelebb visz minket ahhoz, hogy kiderítsük a Pirisi Gábor által kimutatott magasabb fokú kemsei életminőség hátterét. Bárth János összefoglalásában körfaluként (ún. Rundling-típus) említi Kemsét, amelyet Középiszkázzal együtt a típus egyetlen magyar nyelvterületi képviselőinek tart (Bárth 1996, 126). Mendöl Tibor szerint a körfalvak lényege egykor a védelmi funkció, illetve az állattartás megkönnyítése volt (Mendöl 1963, 239-242). Gunda Béla a Rundling-típussal való rokonítást még 1936-ban elvetette. Alapvetően meggyőzően érvel amellett, hogy Kemse morfológiája egy különutas fejlődés eredménye volt - ugyanakkor ő is utal az állattartásban betöltött fontos szerepre (Gunda 1936). Akármi lehetett is a kör alak funkciója a múltban, azt leszögezhetjük, hogy a jelenben sajátos proxemikai közeget, életteret képvisel, amely néhány vonásában különbözik a környező falvaktól. A téren különböző fajtájú, több tucatnyi fa található (fenyő, nyír, hárs, platán stb.), amelyek az állattartás miatt egykor kopár teret teljesen elborítják. A tér nyugati részén található padok még az ezredforduló előtt kerültek elhelyezésre, a játszóteret pedig 2010 tavaszán alakították ki. A déli házsorokkal párhuzamosan egy nagyobb füves területet találhatunk, amelyre a falunap alkalmából 2011 nyarán felállították a focikapukat - tehát ez tartható Kemse kisméretű focipályájának. A lúzsoki út bal felének kivételével végig járda húzódik a házsorok előtt, illetve a téren keresztül is vezet két kitaposott gyalogösvény, amely a kocsma és a bolt épületét köti össze a tér északi és északnyugati részével. A Kemsén keresztülhaladó országúton két irányban ágazik el a tér két vége felé, azonban ezeket nem tarthatjuk külön utcáknak, az egész faluban csak egyetlen utcanév létezik, ez pedig a Rákóczi utca. Ez a kiszálló szerelőket vagy futárokat időnként megtévesztheti, eltart egy kis ideig, míg rájönnek, hogy mindössze egy darab utcanévről van szó. A kemsei „lépték” értelmezésem szerint kulcsfontosságú tényező: ez jelzi azt a kis kiterjedésű teret, amelyben a kemseiek élnek, ez határozza meg alapvetően a falun belüli proxemikát. Az északkeleti irányú út mellett elhelyezett falunévtáblától dél felé haladva a másik tábláig mindössze két percig tart a gyalogút, ez pedig a Kemsén belüli leghosszabb táv. Falun belül tehát érthető módon elsősorban a gyalogos közlekedés a legcélszerűbb. A falun belül leggyakrabban használt „érkezési cél” a bolt és a kocsma épülete. A lakótelkek többsége (összesen 29) többé-kevésbé a központi tér felé fordul - ez összesen 14 olyan háztartást jelent, amelyből a lakosok akár az utcafronti ablakon kinézve is figyelemmel kísérhetik azt, hogy mi zajlik a téren és a rajta áthaladó országúti részen. A tér nagyobbik, nyugati részén található padokon és a játszótéren időnként a falun keresztülhaladó kerékpáros túrázók is pihenni szoktak, illetve ahol a faluban tartózkodó idegen szükségszerűen eltölt néhány percet. A padokon tartózkodók vagy a téren mozgók jelenlétét hamar regisztrálhatják valamelyik házból, és lehetséges, hogy egy ideig figyelemmel is kísérik, ha valamiért „gyanúsnak” ítélik. Azonban nemcsak az „idegenek” megfigyelésére alkalmas a pozíció, hanem annak az ellenőrzésére is, hogy melyik házban vannak otthon, illetve lehetséges-e valamely ház meglátogatása vagy nem. Reggelente például a téren belül a jól látható utcafronti ablakok alapján el lehet dönteni, hogy alszanak-e még a lakók vagy sem, amire a le- vagy felengedett redőnyökből lehet következtetni. Nyaranta, illetve az évszakot közvetlenül megelőző és követő hónapokban a tér a gyerekes családok és a társaságra vágyó falusiak gyülekezőhelye, amelyek a játszótéren vagy annak közelében, tehát az északi házsor járdájá-138
