Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2014 - Acta Ethnologica Danubiana 16. (Dunaszerdahely-Komárno, 2014)
Tanulmányok, közlemények - Horbulák Zsolt: Pöstyén magyar emlékei
Pavol Veres atyjáról, Veres Pál doktorról írt rövid megemlékezésében (Veres 1998) következetesen „Pavol Veres” alakot használ, holott Winter Imre eredeti magyar nyelvű és szlovák fordításában kizárólag magyarosan, Veres Pálként emlegeti Ferenc bátyja lányának, Rózsának férjét, sőt neve még sírkövén is magyarul szerepel. O is azok közé tartozott, akiknek nem okozott gondot az impériumváltás. Helyi születésűként szlovák identitású is lehetett. Megjegyezzük, hogy a család háza a Winter utcában található, és egy réztáblán a „PENZIÓN Villa Veres” felirat olvasható. Az ilyen kettősség máshol is érezhető. A Pro Patria Szálló kis étkezője a „Lounge Ľudovít” nevet viseli, a városban található szálloda megnevezése pedig „Sándor Pavillon”. Mindkettőt a 2000-es évek első évtizedében nevezték el így. Mindamellett említhető ellenkező eset is. A Winter utcán található cukrászdáról a 90-es években eltűnt a magyar felirat. Amint arról szóltunk, napjainkban kisebb nosztalgia érezhető Pöstyén múltja iránt. Természetesen ez nem a Monarchia kora iránt való vágyakozást jeleneti, hanem azt, hogy a város ismét büszke a múltjára. Gyakoriak az olyan publikációk, amelyek Pöstyénnel összefüggésbe hozható személyek életrajzát ismertetik. A fentebb említettekkel együtt csak ebben a témában négy kiadvány jelent meg.20 Az Osztrák-Magyar Monarchia nyelvi-nemzetiségi kavalkádja Pöstyén mikrokozmoszában is megjelent. A város egy-egy időszakhoz kötődő jelentős személyiségei sok esetben nem hogy nem voltak tősgyökeres pöstyéniek, de még a nemzetiségük is változott. Ismert tény, hogy a 20. század első felében esetenként nehéz meghatározni a nemzetiségi hovatartozást. A magyar név, de még a magyar nyelv ismerete sem jelent magyar identitást. Noha Gejza Vámos Dévabányán született 1901-ben, mégis Csehszlovákiában tanult és dolgozott. Valamilyen magyar nyelvismeret feltételezhető az 1946-ban Köbölkúton született Dušan Dušek részéről is. E két irodalmáron kívül a Pöstyénnel összefüggésbe hozható személyiségek közül többen lehettek magyarok, főleg a 19. századból. Az Erdődy család tagjai közül szinte mindenkit, valamint „Jozef Gvadánit” biztosan közéjük sorolhatjuk. Ján Justus Torkos nemzetiségét már érintettük (Veverková-Krupa 2000, 9—11, 29). A pozsonyi születésű „Grúber-Szeredai Karol” (1886-1956), mielőtt nyugdíjasként Pöstyénbe költözött, magyar újságírónak és írónak számított. Riegele Alajos, Fadrusz János nagybátyja sokat alkotott Pöstyénben, de Pöstyén szülötte idősebb Rubik Ernő is (Baéa-Veverková 2004). Szőnyi Endre apjának a neve Zapletal volt, és az építész Pozsonyban van eltemetve, sírján a „Szőnyi család” felirat látható. Hegedűs Ármin, Böhm Henrik, Alpár Ignác építészek magyarul Írtak, inkább magyarnak tarthatták magukat, Vécsei Ignác és Weinhurm inkább szlováknak. Bodnár Zoltán biztosan magyar nyelvű. A Fodor család magyarságára mankőbüki előnevük utal.21 A Revue Piešťany negyedéves folyóiratban Robert Bača tollából 16 részben közöltek le híres pöstyéni orvosokról szóló cikksorozatot. Ezekben, amikor helyénvaló, magyar identitású emberek esetében a nevüket is magyarul tünteti fel, például Alice Pártos Bemát (Revue Piešťany 45, 2009, tavasz, 27-29). Hasonló sorozatot, de inkább a város urbanisztikai emlékeiről, eseményeiről, a rendszerváltozás után a helyi lap, a Piešťanský týždeň is közölt.22 20 Literárne osobnosti Piešťan /., PN Print, Mestská knižnica mesta Piešťany, 2006; Literárne osobnosti Piešťan 2., PN Print 2007; Veverková, Veronika-Krupa Vladimír: Osobnosti mesta Piešťany, Mestská knižnica mesta Piešťany, 2000; Bača, Róbert-Veverková, Veronika: Osobnosti mesta Piešťany 2, Mestská knižnica mesta Piešťany, 2004. 21 Ľubomír Mrňa szíves közlései, 2013. 22 1992-ben régi fényképeket közöltek azzal a céllal, hogy az olvasók találják ki, mit ábrázolnak. Pl. 1992. április 8., 2. 125
