Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)

A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései c. nemzetközi konferencia előadásaiból - Voigt Vilmos: Az aktuális közép-európai terminátor a folklorisztikában

A mostanra „helyreállt” publikációs tevékenység inkább eklektikusnak nevezhető, ami az elméletek és szakfogalmak használatát illeti.

Úgy látom, sokfelé megmaradt a hagyományos témák hagyományos módon való vizsgálata. Ezt - ha a téma fontos és az eredmények jók - magam igazán helyeslem. Semmi értelmét nem látom ugyanis, hogy a szemétbe dobják a hovatovább két évszázad alatt kifejlődött folklorisztikát, néprajztudományt - ezek terminológiájával együtt - valamilyen homályos és nem is ránk szabott „bűvszó” - mint amilyen manapság a culture studies - érdekében.

Másik ilyen megfigyelésem az, hogy a társadalomtudományok mindennapjában gyakran egy-egy kutatási terület megnevezése hirtelen „terminussá” válik. (így jelent meg például az ethnochoreológia elegáns öltönyben, az idősebb testvér, az ethnomuzikológia kezét fogva. Pedig a néptánckutatás vagy népzenekutatás legalább ugyanolyan jó terminusok!) Az új megnevezések felkarolására könnyen találunk példát. (A különben kitűnő kutató) Peter Burke nyomán egyes kollégáink „populáris regisztereként emlegetik, nevezik azt, amit korábban „népköltészet”, „népi kultúra” néven már réges-régen megnyugtató módon megneveztek. Az új terminus semmitmondó: a nép helyett a populáris szó használata csak azt jelzi, hogy a kutató óvakodik a társadalomtörténeti szemlélettől; a „regiszter” pedig egyszerűen semmit sem jelent. Bizony, az olyan régóta használt megnevezések, mint a světská kramářská píseň” jobb leírást nyújt, sőt a „písně lidové/zlidovělé” fogalompár elméletileg is toronymagasan áll felette. Annál inkább, mivel a „népivé válás” jelenségét a populáris regiszter nemcsak megnevezni nem tudja, hanem meg sem érti. A „betyárballada” ugyan primitívnek tűnő terminus, és aki nem tudja, kik voltak és melyik évszázadban éltek a betyárok - bizony nem érti a megnevezést. (Elég nehéz is több európai nyelvre lefordítani ezt a szót, ám éppen a cseh-morva erdőktől megint csak a Kaukázusig maga a társadalmi jelenség ismert volt, következésképpen a megnevezés pontos.)

Ám ennél inkább meglepő az, mennyire „minden a régiben maradt” 1989 után is. Ma is „etnográfia” és „etnológia” meg „folklór” szerepelnek archiszéma gyanánt igen sok országban/nyelven. Biztos vagyok abban, hogy csakúgy, mint Magyarországon, mindenütt meg tudjuk indokolni, miért használjuk az etnográfia és a néprajz szavakat szinonimaként, vagy mi a különbség etnológia és etnográfia között. Ám ha egy kis nemzetközi szemlét tartunk, arra kell gondolni, hogy a sok „érvényes” teóriaigény mellett a véletlen is hozzájárult ahhoz, hogy még ma is miért létezik Studia Etimológia Croatica, a szlovéneknél Etnolog, ugyanakkor a románoknál Institutul de Etnografie fi Folclor, a lengyeleknél Ethnografia Polska stb. Hogy világossá tegyem a dilemmát: miért volna automatikusan minden horvát vagy szlovén etnológia rögtön elméletibb, mint bármely román vagy lengyel etnográfia? Szerencsére több országban megmaradtak a régi, még nem metanyelvi megnevezések is: Lúd, Český lid - ahol a kutatott jelenség neve (egy tárgyfogalom) válik a folyóirat- (és stb.) címekben legalábbis emblematikussá. Voltaképpen ilyen megoldás a Balgarszki folklór is. Olykor saját elnevezést találtak (és ezt pontosan nehéz is lefordítani): ilyen a szerb Narodno sztvaralastvo, és az ettől természetesen teljesen eltérő horvát Narodna Umjetnost. A leginkább határozottan (a politikai változást a megszokott hűséggel követve) az orosz kutatás szakított a modem (szovjet) terminusokkal. Nemcsak a Zsivaja Sztarina jelent meg újból (szép, ám voltaképpen érthetetlen e megnevezés, hiszen amikor, úgy másfél évszázada megfogalmazták, „a még élő régi életmód” csakugyan létezett, ám mára még az oroszországi falvak is modernizálódtak...). A néprajzi folyóirat megnevezése ismét Etnograficseszkoe Obozrenyie, és büszkén hirdeti, hogy már nem Szovetszkaja Etnografia (azelőtt szimplán csak Etnografia volt). Egyáltalán nem gúnyból kérdezem: a valódi tematikát és teóriát illetően mi változott meg akkor, amikor az orosz „etnográfia” egyszer csak „szovjetté”’ lett, majd ismét visszaváltozott? És manapság mi változott? Most olvashatunk benne (2012/1. szám) a „cultural significance of free software”

35