Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
Könyvismertetések
kommunizmus évei alatti eseményeket és hozzáállást is felmutassa a Nagybecskerek árnyékában élő faluban. A kisemlékek nagy hányada romos állapotban vészelte át a vallásellenes esztendőket. Felújításuk körülményeit, egyéni példákat mutat fel a szerző és keresztek történetét, állítási fogadalmakat is közread. Papp Árpád Előzetes megjegyzések a Táplálkozási szokások változása a II. világháború után egy észak-bácskai, zömében magyarok lakta településen, Kispiacon című projektum kapcsán a Magyarkanizsa község közigazgatási területén lévő Kispiac táplálkozási szokásainak változását tekinti át. A falu ugyan laza, tanyás településszerkezetű, ám lakossági struktúrája majdhogynem homogén, 96,4%-os magyar többségű. A táplálkozási szokásokat korcsoportonként és a fent jelzett idősíkra kivetítve elemzi a cikkíró. A napi étkezési szokások mellett az ünnepi étrend változásait, a piaci kapcsolatokkal és a média közvetítésével beszüremkedő új táplálkozási és italfogyasztási szokásokat is áttekinti. Silling Léda A kupuszinai rétes és mákos édességek című írásában egy faluközösségben készített hagyományos édességek nemcsak kulináris, hanem a szokásvilágban elfoglalt helyét is elemzi. Mindezt oly módon teszi, hogy a Bácskában híressé vált édestészta-féleségek hierarchikus rendjét is bemutatja. Raffai Judit Napjaink magyar mesemondóiról szólva elemzi az átalakuló mesélési szokásokat, illetve az új mesemondási alkalmak kialakulásában szerepet játszó média mint befolyásoló tényező hatására világít rá. Cikkében kitekint a Vajdaságból, és a 20-21. századi Kárpát-medencei mesélési alkalmakat veszi számba. Külön kitér a mesemondó versenyek jelentőségére és az akkreditált mesélőképző oktatásra. Szőke Anna Bábaasszonyok Kishegyesen című írásában áttekinti a faluban működött bábák tevékenységét, társadalomban betöltött szerepüket, majd kitér a település lakóinak a gyermekvállalással kapcsolatos szokásaira. Szót ejt a családon belüli gyermekvállalásról, az egykézésről, a születésszabályozásról, szülésről, keresztelésről. Glässer Norbert Vértesi Károly beszédeinek margójára cimű dolgozatában a polgári szellemiség és a szimbolikus politika lehorgonyozottságairól ír Vértesi kiadott beszédei kapcsán. A németből magyarrá vált polgár példáján mutatja be a kor szellemiségét, polgári elvárásait a dualizmus korának utolsó békés évtizedében. Glässer nemcsak Vértesi példáját, hanem magát a kor polgári ethoszát is elemzi és jellemzi. A Híd októberi száma tematikailag néprajzi, de egyben azt is mutatja, hogy a KLNT-be tömörült kutatók érdeklődési köre mennyire szerteágazó. Mindez színessé, érdekessé teszi ezt a számot! Csak dicsérni tudjuk Faragó Kornélia főszerkesztő asszony néprajzi nyitottságát, befogadókészségét! Hlôšková, Hana-Pospíšil, Ivo-Zelenková, Anna ed. Slavista Jiří Horák v kontexte literatúry a folklóru I-ll. Bratislava-Bmo: Česká asociace slavistů-Katedra etnológie a kultúrnej antropologie FiF UK-Slavistická společnost Franka Wollmana v Brně 2012, 265 + 87 p. ISBN 978-80-263-0317-6 Liszka József A szlovák és a cseh folkloristák együttműködésének intenzitását, úgy tűnik, végképp nem befolyásolta Csehszlovákia 1993-as kettészakadása: közös kutatási programok, konferenciák, publikációk sora jelzi ennek a hagyományosan gyümölcsöző együttműködésnek a jelenvalóságát. Ennek legutóbbi, kézzelfogható (és kézbe fogható) darabja az irodalomtörténész és folklorista Jiří Horák életművét bemutató, Hana Hlôšková, Ivo Pospíšil és Anna Zelenková 207
