Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2013 - Acta Ethnologica Danubiana 15. (Dunaszerdahely-Komárno, 2013)
A közép-európai folklorisztika időszerű kérdései c. nemzetközi konferencia előadásaiból - Frolocová, Vera: Etnomuzikológia, szlavisztika és tudományközi himnológia. A cseh népdalkutatás integrált kutatásának lehetőségei közép-európai perspektívában (Összefoglalás)
Etnomuzikológia, szlavisztika és tudományközi himnológia A cseh népdalkutatás integrált kutatásának lehetőségei közép-európai perspektívában (Összefoglalás) Csehország a népdalkutatás számára szláv folklórgyökerekkel rendelkező kulturális tér, de egyben a keresztény Nyugat kulturális tere is, ahol a népi és egyházi énekek gazdag múltra tekinthetnek vissza. A világi és egyházi énekek fejlődése bizonyos rétegekben sok átfedést mutat, megteremtve ezáltal a dal és a dallam közti rokonság feltételeit. Létrejön a kutatásnak olyan tárgya, amelynek kutatásában együttműködhet az etnomuzikológia, a szlavisztika és a himnológia is. A tanulmány első részének témája a Cseh Tudományos Akadémia kereteiben folyó jelenlegi közös kutatások, a népdalok és egyházi dalok kutatásának a bemutatása. A közös kutatás célja, hogy a cseh népdalokat és egyházi énekeket egy közös fejlődési egységként és a társadalom valamennyi rétegében vizsgálja. E megközelítés szerint a szájhagyomány útján terjedő népdal története és a szokások, az énekeskönyvek, ponyvanyomtatványok, valamint a kéziratos énekeskönyvek egyaránt részei a közös történelemnek. A tanulmány egy konkrét ének történeti megközelítésű elemzését adja, különös hangsúlyt fektetve az időrendre és az adatok földrajzi elterjedésére. A tanulmány második részében az etnomuzikológiai, szlavisztikai és himnológiai szempontok együttes alkalmazásának kölcsönhatásait tárgyalja a szerző a népdalkutatás során. Ezek a kölcsönhatások elsősorban az énekrepertoámak arra a rétegére vonatkoznak, amelyben a szláv dalhagyomány egyaránt tartalmazza a népi egyházi dallam strófáját is. A szlavisztikai program része A folklór- és bibliai hagyományok a szláv kultúrában c. szintézis, amely a 2013-ban a Minszkben tartott XV. Nemzetközi Szlavisztikai Kongresszuson hangzott el. A regionális, a szláv, valamint a közép-európai összefüggések bemutatásának új koncepciója napjaink interdiszciplináris énekkutatásának aktuális feladatát képezi. (L. Juhász Ilona fordítása) Ethnomusikologie, Slawistik und interdisziplinäre Hymnologie Zu Möglichkeiten integrierter Volksliedforschung aus tschechischer und mitteleuropäischer Perspektive (Zusammenfassung) Für die Volksliedforschung stellen Böhmen, Mähren und Schlesien einen Kulturraum mit einer reichen Geschichte des geistlichen Volkslieds dar, in dem sich slawische Wurzeln der Folklore und der christliche Westen überschneiden. Die Entwicklungen des weltlichen und die des geistlichen Gesangs überlagern sich in einer bestimmten Schicht. Diese Überlagerung bildet Bedingungen für eine Verwandtschaft von Liedern und Melodien. Dadurch entsteht ein Forschungsgegenstand für die Zusammenarbeit der Disziplinen Ethnomusikologie, Slawistik und Hymnologie. Der erste Teil der Studie beschäftigt sich mit der ethnomusikologischen Forschung des geistlichen Volkslieds und mit der laufenden Zusammenarbeit mit der Hymnologie im Rahmen der Akademie der Wissenschaften der Tschechischen Republik. Die Kooperation setzt sich zum Ziel, das böhmische Volkslied als Kontinuum sowie die Rezeption in allen Gesellschaftsschichten zu erforschen. In dieser Auffassung gehören mündliche Überlieferung, Volksbrauch, Gesangbücher, Flugblattdrucke und handschriftliche Gesangbücher zur gemeinsamen Geschichte des Gesangs. Die Studie befasst sich mit der historischen Methode der Liedmonographie und betont die Chronologie und Geographie der Belege. Der zweite Teil der Studie befasst sich mit dem Zusammenwirken von ethnomusikologischen, slawistischen und hymnologischen Aspekten der Volksliedforschung. Das betrifft die Schicht des Liedrepertoires, 159
