Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Szilágyi Zsófia Júlia: A boldogasszonyi kálváriahegy
got a hazai kálváriakutatás nagy, összefoglaló művéhez2, s még a millenniumi évforduló közeledtével is folyamatosan levelezett ez ügyben. Hogy a nagyszabású kötethez nem talált kiadót, hogy egy személyben ekkora munkát nem tudott elvégezni, érthető. Munkájával a kisemlékkutatókhoz kapcsolódott be - egyfelől sokirányú érdeklődése, építészi, műemlékvédelmi tapasztalata miatt figyelme a kisemlékekre is kiterjedt, másfelől a kálváriák nagy hányada illeszkedik a kisemlékek sorába. A hazai kutatás ezen a téren sem zárkózott még fel a külföldi, szélesebb kutatói és amatőr réteget megmozgató szervezetekhez, de éppen e külföldi példák nyomán kutatási módszereik kidolgozottabbak, külföldi tapasztalatok segítik (Liszka 1995, 129-136). Hogy Szilágyi István célja nemcsak a mai kálváriák műemléki felmérése volt, jól mutatja például a pozsonyi kálváriáról írt „nekrológja”. A régi források, képek alapján egykor jelentős épületegyüttesből mára gyakorlatilag semmi nem maradt. Rekonstruálását - a Selmecbányái kálváriával való építéstörténeti összefüggések miatt vagy a bűnbánó Szent Péter kultusz nyomainak feltárásához - fontosnak érezte. Éppen a Selmecbányái kálváriáról képekkel gazdagon illusztrált posztumusz megjelent munkája ad ízelítőt abból, milyen összetett feladat egy-egy kálvária történetének rekonstruálása: ikonográfiái, térképészeti, néprajzi, építészeti, művészettörténeti kutatásokkal, ismeretekkel lehet összetett motivációit, kialakítását, jelentőségét felmérni, értékelni. írásomban egy korai, a Magyarország térképéről lekerült, a Fertő tó közelében fekvő Boldogasszony (Frauenkirchen) 17. századi kálváriaépítményét mutatom be a fellelhető források, a levéltári „cédulák” és szellemi hagyaték alapján. Erről a vidékről és ez idő tájt indul meg a kálváriaépítés a töröktől folyamatosan felszabaduló Magyarországon az ellenreformáció hatására megélénkülő paraliturgia egyik legelterjedtebb építészeti együtteseit kialakítva. 1. kép: Boldogasszony (Frauenkirchen) kálváriahegy a Mária Születése kegytemplommal a háttérben (Fotó: Szilágyi Sándor, 2012) „A hazai kálvária kutatás egy nagy, összefoglaló műve megírásához szinte már a teljes magyar anyaggal rendelkezik” (Szilágyi 1987, 39-45). 98
