Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)

Tanulmányok - Voigt Vilmos: Németországból, Ausztrián keresztól Magyarországra. Grimm hatás a magyar népmesére

nyomán állította össze. Egy alaposabb elemzés során viszont az derült ki, hogy a Gaal által közölt anyag döntő többségét 1820/21-ben gyűjtötte. Kiindulási pontnak voltaképpen Jacob Grimm bécsi látogatását és előadását (1812) tarthatnánk, noha valószínűbb, hogy Gaal számára a döntő lökést Jacob Grimm felhívása, az ón. Bécsi Körlevél (Wiener Circular brief) jelentette, amelyet a német mesegyűjtő a Bécsi Kongresszus alkalmából adott közre, és ezt hosszú ideig tévesen mint „meselevelet” („Märchenbrief’) emlegette a kutatás.3 Ez egy valóban rendkívül fontos írás, amelyet a német néprajzkutatás már meglehetősen régen számon tart4 - amit viszont a magyar folkloristák és etnográfusok szemmel láthatóan a mai napig nem ismernek. Noha direkt módon a magyar népköltészeti kutatás5, indirekt módon pedig a magyar népmese- és mondakutatás bécsi iskolájának kiindulási pontja itt keresendő. Jacob Grimm, aki politikai megbízatásból tartózkodott Bécsben, abbéli reményének adott hangot, hogy a levél segítségével sikerül a néprajzi gyűjtőtevékenységet megszerveznie.6 Az a tény, hogy a német kutató körlevele feladóhelyéül ezt a soknemzetiségű várost választotta (noha a válaszokat kasseli munkahelyére várta), arra enged következtetni, hogy végső soron az egész magyar (illetve magyarországi) folklorisztikát szándékozott bevonni. Később Wilhelm Mannhardt (1831-1880), a Grimm fivérek tanítványa igyekezett ezt a kontinensnyi programot, saját szokáskutatásaira vonatkoztatva realizálni.7

Tudománytörténetünk több alkalommal is foglalkozott a Grimm fivéreknek a magyar folklorisztika egészére gyakorolt hatásával, különös tekintettel a 19. századi mitológia-, és azzal összefüggésben a néphit- és mondakutatásra.8 Mindezek ellenére mindmáig számos megoldatlan feladat van ezen a területen is. A példásan gondozott és óriási anyagot, amely a Grimm fivérek levélváltásait tartalmazza, a magyar kutatók gyakorlatilag sosem használták,

3 Mint magától értetődő tényt emlegeti ezt Denecke, Ludwig: Jacob Grimm und sein Bruder Wilhelm. Stuttgart: Metzler Verlag 1971, 174-175. p.

4 Bevezetésként és sokoldalúan tájékoztat vele kapcsolatban Weber-Kellermann, Ingeborg: Deutsche Volkskunde zwischen Germanistik und Sozialwissenschaften. Stuttgart: Metzler Verlag 1969, 20. p. (további irodalommal).

5 A kérdésről összefoglalóan lásd: Ortutay, Julius von: Die Geschichte der ungarischen Volksdichtungssammlungen. Ungarische Jahrbücher 18 (1938), 175-201. p. Ortutay magyar nyelvű kutatástörténeti dolgozataiban Herdert és Goethét említi ugyan, de Jacob Grimm körlevelét nem. Vö. Ortutay Gyula: A magyar népköltési gyűjtemények története. Ethnographia 50 (1939), 221-237. p.

6 Vö. Grimm, Jacob: Circular wegen Aufsammlung der Volkspoesie. Wien 1815. Hasonmás kiadás Kurt Ranke utószavával (Göttingen 1968). A szöveg már korábban is ismert volt. Vö. Grimm, Jacob: Kleinere Schriften. Bd. 7, 593-595. p., Eduard Ippl megjegyzéseivel (fotomechanikus utánnyomás 1965). A korai bécsi mesekutatáshoz lásd: Mailly, Anton von: Die Wiener Märchengesellschaft. Eine vergessene Wiener Literaturrunde. Österreichisches Rundschau 4 (1938), 27 f.; és uő. későbbi írásai, mint például: Der Wiener Augarten 6 (1941), 66-74. p. Később Leopold Schmidt foglalta össze a kérdést: Die Brüder Grimm und die Entwicklung der österreichischen Volkskunde. In Wunder über Wunder. Gesammelte Studien zur Volkserzählung. Hrsg, von Leopold Schmidt. Wien: Österreichische Museum für Volkskunde 1974, 9-28. p. /Raabser Märchen-Reihe 1./

7 Mannhardt tevékenységének hátteréhez lásd: Jacobeit, Wolfgang: Bäuerliche Arbeit und Wirtschaft. Ein Beitrag zur Wissenschaftsgeschichte der deutschen Volkskunde. Berlin: Akademie-Verlag 1965; Weber-Kellermann, Ingeborg: Erntebrauch in den ländlichen Arbeitswelt des 19. Jahrhunderts. Auf Grund des Mannhardtsmaterials von 1865. Marburg: El wert 1965 /Veröffentlichung des Instituts für mitteleuropäische Volksforschung an der Philipps-Universität Marburg/Lahn A. Allgemeine Reihe Bd. 2./. Mannhardt gondolatainak magyar utóélete Ujváry Zoltán monográfiájában érhető tetten: Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem 1969 /Műveltség és Hagyomány 11./ Újabb kiadása: Agrárkultusz. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék 1981 /Folklór és Etnográfia 6./

8 Erről beszélt Dömötör Tekla professzorasszony A Grimm fivérek és a magyar folklór című, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti kultúrközpontjában 1985. április 16-án megrendezett Grimm-emlékkonferencián tartott előadásában. Az előadást, maga a szerző valamivel később a Grimmektől a krimiig (Von Grimm/i/ bis zum Krimi) címmel illette. Eredeti változata: Folktales and the Detective Story. Folklore Forum 8 (1975), 335-343. p.

28