Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Könyvismertetések
A mű azóta ötödik kiadásban is megjelent a L’Harmattan kiadó jóvoltából18, ahol remélhetőleg azokat a hibákat is kiküszöbölték a szerkesztők, melyek miatt a regény veszít értékéből. Gondolok itt most az idézett kötet helyesírási hibáira, valamint arra a hiányosságra, hogy sok cigány, vagy tájnyelvi kifejezést elfelejtettek megmagyarázni, vagy elírtak (pl. izíkel 188. p.; dufia ótás 285. p.; rapszos kípii 156. p., míg a Romano Kriszi-t többször is megmagyarázzák 181. p., 185. p., és van olyan lábjegyzet is a szégyell szónál, amit úgy magyaráz, hogy szegei - szégyenlős a 116. oldalon, illetve a bogót borúnak írja és sovány lóként magyarázza 256. p.). A regény 30 év után sem veszített aktualitásából, csupán a körülmények változtak meg, de a problémák a többségi társadalom és a cigányság között újra és újra előtörnek Kelet- Közép- Európában. Novotný, Jiŕí-Secká, Milena-Sedlická, Kateŕina-Woitsch, Mí: Český lid. Etnologický časopis 1946-2000. Bibliografie. Praha: Etnologický ústav Akademie véd České republiky, v.v.i. 2008, 241 p. ISBN 978-80-87112-13-7 Liszka József A magyar néprajz központi és nagy múltú folyóiratával, az Ethnographiával egyidős. Ahogy az Ethnographia, úgy a cseh néprajz központi orgánuma, a Český lid is 1891-ben indult, s a mai napig létezik. A korszak nagy néprajzi és honismereti kiállításaival párhuzamosan hozták létre, az első években két meghatározó szerkesztője volt, a szlavista régész, Lubor Niederle és a művelődéstörténész, néprajzos, folklorista Čenčk Zíbrt. A lap első évfolyamai tematikailag a klasszikus kulturális antropológiát idézték, hiszen régészeti, nyelvészeti, helytörténeti, történeti néprajzi, folklorisztikai stb. írások egyaránt helyet kaptak benne (a cimlap állandó grafikája is ezt a mai értelemben vett interdiszciplinaritást sugallta). Niederle azonban, a Zíbrttel való szakmai-módszertani vitáik miatt néhány év múlva búcsút mondott a szerkesztésnek, így a lap arculatát egészen haláláig (1932-ig) a nagytudású, széleslátókörű, európai tájékozottságú Cenëk Zíbrt határozta meg (közben, az első világháború kitörésével, 1914-től egészen 1924-ig, majd 1932-től 1946-ig a lap megjelenése szünetelt). Noha a második világháború utáni rövid, útkereső intermezzót (1946-1950) követően egészen az 1989-es politikai rendszerváltásig a lap arculatát ideológiailag a marxista-leninista világnézet határozta meg (a térségben ismerős, kötelező tiszteletkörökkel, s bizonyos személyek írásai közreadásának a tiltásaival), szakmailag rengeteg értékes és időtálló tanulmányt jelentetett meg. Miközben a rendszerváltás után a fentebb emlegetett ideológiai kötöttségek megszűntek, a lap fokozatos szakmai átalakuláson is átment. Az ezredforduló ebből a szempontból jelképes is, s a folyóirat szakmai irányváltásának is egy fontos mérföldköve. Arról, hogy a modernnek minősülő antropológiai (főleg szociálantropológiai) irányzatokhoz való csatlakozás miként értékelhető, ma még nehéz lenne objektív véleményt mondani. Mindenesetre az alább bemutatandó bibliográfia is emiatt az irányváltás miatt zárta le adatgyűjtését a 2000. évvel. Különben a Český lid szakmai krédóját viszonylag plasztikusan fejezték ki a lap mindenkori alcímei: A Cseh- és Morvaországban, valamint Sziléziában és Szlovákiában élő cseh nép tanulmányozásának szentelt gyűjtemény (1891: Sborník venovaný studiu lidu českého v Čechách, na Morave, ve Slezsku a na Slovensku)', A vidék történetének és néprajzának havilapja (1946: Mčsičník pro déjiny venkova a národopisu)', Néprajzi folyóirat (1970: Národopisný časopis)', Etnológiai 18 Lakatos Menyhért: Füstös képek. Budapest: L'Harmattan 2012, 420 p. 217
