Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Gaspariková, Viera: A szlovák prózai szövegfolklór a múltban és ma
A mesék ősiségéről alkotott tézist Ľudovít Štúr is átveszi. Amint megjelent Rimavský gyűjteménye, közzétette a könyv recenzióját, amelyben felteszi a kérdést: miért kell örülnünk a gyűjtemény mondáinak - valójában a meséknek -, és meg is válaszolja: „Kedvesebbek számunkra, mint a legkorábbi ősapáink öröksége, fontosak számunkra, mert bennük megtaláljuk régen elhunyt apáink szent hitét, becsületességüket, a zavartalan értelmet és lelkűk lenyomatait, ezenkívül pedig költői értékekkel is rendelkeznek.”15 Štúr nézete szerint az epika „a népek legrégebbi költészete és biztosan ezek a mondák is a szlovák lelkűiét legrégebbi emlékei közé tartoznak, amelyek sokkal régebbiek, mint a népdalok”.16 Később Štúr kiváló értekezésében, melynek címe: O národných povestiach a piesňach plemien slovanských [A szláv népek nemzeti mondáiról és népdalairól] pontosítja a mondák ősiségéről alkotott nézeteit. Következtetésként megjegyzi, hogy „ez egy hiábavaló és eredmények nélküli munka volt a mondákban (mesékben) bármilyen történelmi eseményt keresni, mert ilyet nem találunk bennük”, de rögtön utána összhangba hozza a gondolatait a Grimm fivérek nézeteivel - erre Jifí Polívka mutatott rá17 - , hogy „az ősi szlávok néphitével és a világ teremtésével kapcsolatos felfogásuknak szemcséit lehet bennük megtalálni”.18 Mindazonáltal Štúmak nem ez az egyetlen olyan megállapítása, amelynek gyökereu a Grimm fivéreknél keresendőek.19 Štúr - Jifí Polívka szerint - egyáltalán nem „a más népek hagyományai közötti viszonnyal foglalkozott, nem keresett mélyebb összefüggéseket minden európai nép tradiciói között, amit pedig a Grimm testvérek korszakalkotó munkásságuk kiindulópontjának tekintettek, valószínűleg ő nem ismert. Nem gondolt még arra, hogy egy mélyreható, komplex összehasonlítás segítségével kiderítse az összefüggéseket a szlovák és a más népek meséi között, hogy mely elemek lehetnek szlávok közülük, ahol a szláv szellem és lelkűiét kifejezetten kimutatható.”20 Térjünk még vissza Ľudovít Štúr Janko Rimavský mesegyűjteményéhez írt recenziójához. Štúr ebben a közlésében a kihívásokról és követelményekről beszél, azokról, amelyekkel már Samuel Reussnál is képviselve voltak, és amik összhangban vannak Jacob Grimm szempontjaival is. megfogalmazása szerint általános kötelessége az olyan monda/mese kiadóknak, mint Rimavský, hogy „megmutassák nekünk a fordulatos beszédmódot, annak modorát és dallamát, ahogy a nép fejezi ki önmagát; a mondák világa a nép különleges tulajdona és csak ezen a nyelven, szólásmódon lesznek a mondák természetes virágok, amelyeket nem látunk, mert rejtőzködve nőnek a földünkön”21. Ezek lennének azok az instrukciók, amelyekkel Štúr kora mesegyűjtőit ellátta, ahogy Štefan Krčméry irodalomtörténész képletesen fogalmaz: „Štúr a kortársait falvakra küldte: menjetek és jegyezzétek fel...”22. Ahogy már említettük Sámuel Reuss volt a mesegyüjtők inspirálója és Krčméry megfogalmazása a szó szoros értelmében elsősorban Sámuel Reussra kéne, hogy vonatkozzon. Itt egy korántsem érdektelen paradoxonnal állunk szemben: a Ľudovít Štúr-féle generáció egy egészen másfajta légkörben élt, mint Sámuel Reuss, mégis hűen követték idős mesterüket. 15 Ľudovít Štúr J. Rimavský gyűjteményéről írt recenziójának utánnyomata: uő. Slovanská ľudová slovesnosť. Bratislava 1955, 232. p. 16 Ľudovít Štúr: Slovanská ľudová slovesnosť. Bratislava 1955, 235. p. 17 Jifí Horák: Štúrova kniha „O národních písních a povčstech piemen slovanských“. In Z déjin české literatúry. Praha 1920, 184. p. 18 Ľudovít Štúr: O národných povestiach a piesňach plemien slovanských. In uő. Slovanská ľudová slovesnosť. Bratislava 1955, 221. p. 19 Jifí Horák: Jacob Grimm und die slawische Volkskunde. Deutsches Jahrbuch für Volkskunde 9, 1963, 41. p. 20 Jifi Polívka: Súpis slovenských rozprávok I. Turčiansky Sv. Martin 1923, 130. p. 21 Ľudovít Štúr: Slovanská ľudová slovesnosť. Bratislava 1955, 237. p. 22 Štefan Krčméry: Výber z diela III. Bratislava 1954, 156. p. 17
