Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Klamár Zoltán: Szakrális kisemlékek a Galga mentén. A katolikusok vallásos tájszervező és tájhasználó tevékenysége
Szécsényi esperesi kerületében2 található. Ácsa Püspökhatvan fíliája, többségében szlovákok lakták, akik evangélikusok (Chobot 1915, 128). Az 1746-os Canonica Visitatio szerint temploma 14. századi. Püspökhatvan a hódoltság alatt sem pusztult el, lakosai lutheránusokká lettek, majd egy 1672-ben történt csodás gyógyulás hatására ismét visszatértek a katolikus hitre. A falu 15. századi templomát 1751-53-ban teljesen újjáépítették3. Galgagyörkön, a 17. század második felében jelentős szlovák lakosság telepedett meg és vette használatba a középkori templomot. A katolikusok igen későn, 1942-ben az egykori magtárból alakították ki kápolnájukat (Varga 1997, 153). Galgamácsa egy rövid időre néptelenedett el a törökkel vívott felszabadító háború végén, de 1695-től már ismét lakott volt. 15. századi templomát 1913-ban bontották le és egy évvel később felépült a ma is használatos (Varga 1997, 252). Domony többségében szlovák volt, Aszód fíliája ma is, temploma igen későn, 1955-ben készült el a Fischer-féle magtárból alakították ki4. Aszódnak 1746-ban szentelték fel új katolikus templomát5. Bag a török után Grassalkovich birtok lett. A lakosság önerőből épített templomot, mely helyett a földesúr végakarata szerint 1774-re készült el az új (Chobot 1915, 198). Flévízgyörkön két katolikus templom is van. Az Árpád-kori román stílusú, melyet némileg átalakítottak a 18. században, de a 20. század nyolcvanas éveinek végén műemléki helyreállítása megtörtént. A ma használatos templomot 1920 és 1930 között építették (Varga 1997, 154-155). Galgahévíz török utáni templomát 1722-ben szentelték fel és 1796-98-ban bővítették (Chobot 1915, 201). Tura hódoltságot átvészelt középkori gótikus templomát a 17. század végén bővítették és 1702-ben renoválták (Chobot 1915, 209), majd 1911-ben a régit lebontva helyén újat építettek (Varga 1997, 418). A 20. század elején Galgamácsa és Püspökhatvan a fíliákkal a Székesegyházi esperesi kerülethez tartozott (Chobot 1915, 121 és 127), Aszód, Bag és Tura valamint ezek fíliái a Gödöllői esperesi kerületben voltak (Chobot 1915, 195., 197., 201., 209). Napjainkban a vizsgált kistáj települései, Galgaguta kivételével, a hatvani esperesi kerületbe tartoznak (Bánk 1970, 222-224). A szakrális kisemlékek állítástörténete A természeti tájba, illetve az urbánus környezetbe illesztett szakrális kisemlékek többes funkcióval bírtak. Mindenekelőtt az Istent és szentjeit kereső, azok oltalmában bízó ember térkijelölő tevékenysége a 18. században, a barokk kor mély vallásosságát tükrözi és nem egyszer maga a klérus állíttatta példaadóként a kezdetben latin feliratú kisemlékeket6. Ezeken a példákon felbuzdulva a tehetősebb városi polgárok, majd a gazdag paraszti rétegek és a módos iparosok is egyre többen kereszteket, feszületeket és szobrokat állítottak. Az állítási kedv a vizsgált kistájon a 19. században kezdett egyre gyakoribbá válni, majd igazán tömeges jelenséggé a 19-20. század fordulójának éveiben volt mondható. Nyilvánvaló, hogy a vallásos buzgalom mit sem ért megfelelő anyagi háttér nélkül. Megvizsgálva a keresztek, szobrok dedikációit, szembetűnő a szövegformulák mellett az állíttatók nevének kiemelése. Mindez azt is mutatja, hogy az Isten dicsősége okán, önmaguknak is időtálló emléket állítottak. Ezek 2 sematizmus.vaciegyhazmegye.hu letöltés: 2012. július 27. 3 sematizmus.vaciegyhazmegye.hu letöltés: 2012. július 13. 4 hu.wikipedia.org letöltés: 2012. július 13. 5 Chobot 1915, 195. Varga szerint 1748-ban Grassalkovich Antal támogatásával építették és 1750-ben szentelték (lásd: Varga 1997, 29). 6 Lásd a váci Szentháromság szobor emeltetésének történetét. Dercsényi 1958, 351.
