Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2012 - Acta Ethnologica Danubiana 14. (Dunaszerdahely-Komárno, 2012)
Tanulmányok - Szilágyi Zsófia Júlia: A boldogasszonyi kálváriahegy
gi formává az ellenreformáció Magyarországában, hangsúlyozni kell, hogy Esterházy Pál mint kiemelkedő szereplője ennek a folyamatnak a legerősebb habsburg-dinasztikus szálakkal rendelkezett, a kapcsolatokat is itt kell keresnünk. A kismartoni Kálváriahegy kapcsolódási pontjait kell most itt érintenünk. A szakirodalom egyértelműen, mindenhol hivatkozottan a Maria-Lanzendorfban Felix Niering terve alapján megvalósult kálvária épületegyüttesét tekinti előképként, minthogy a herceg a tervező ferences testvért áthívja az új templom megépítésének munkálataihoz (Fleischhacker 1996, 139). Szilágyi István a ferencesek és kálváriák kapcsolatát tárgyaló előadásában jelzi, hogy - ahogy már említettük kivételnek minősíthetőek - a ferences alapítású kálváriáknak kiemelt szerepe van a magyarországi kálváriák további történetében: „A lanzendorfi és a kismartoni emlékek fontossága számunkra elsősorban abban van, hogy ezek kapcsolják a minoritáknál elindult folyamatot a jezsuiták tevékenységéhez” akik, a korai magyarországi kálváriaépítkezésekben kezdeményező szerepet vittek.27 28 Egy másik vonatkozásban, a bűnbánó Szent Péter szobrok ikonográfiáját tárgyaló tanulmányában a hemalsi kálváriát is idekapcsolva ezen emlékcsoport összefüggésére hívja fel a figyelmet Szilágyi István (Szilágyi 1997, 234—235). Walter Brunner stájerországi kálváriákról írt összefoglalása is kiemeli ezt a három együttest, mert az Ausztriában szokásos természetes magaslatokra épült kálváriákkal szemben mesterséges dombra épültek (Brunner 1996, 62). Kirajzolódik tehát egy olyan körülhatárolható terület, melynél a ferencesek szerepe meghatározó, a megvalósult kálváriák pedig mesterséges „hegyre” épültek. Ebbe a láncolatba kapcsolja bele Vsedni Kari Boldogasszony kálváriahcgyét is disszertációjában, szerepét azonban előképként határozza meg. Maria-Lanzendorf kolostorának alapkövét 1698-ban, a kálváriaegyüttesét 1701-ben tette le Lipót császár. A mesterséges hegy mellett ma is áll a Szentsír-kápolna, mely igen gyakori eleme a kálváriaegyütteseknek (5. kép). Ez a kápolna kiemelten érdekes Franciscus Caccia Lanzendorf rendfőnöke, egyben ferencesrendi szentföldi generalkommissar miatt, aki a Szentföldön tett látogatásának élményeit egy illusztrált könyvben örökítette meg.2í< A Szentsír-kápolnáról készült rajza közvetlen előképe az elkészült épületnek, jóllehet a Szentsír-kápolnák már kialakult formajegyekkel rendelkeztek. Elég, ha összevetjük Bernardino Amico 1609-ben megjelent rajzát, hogy megbizonyosodjunk erről (Szilágyi 1986, 188). A tendencia azonban, hogy az építkezéseket szentföldi zarándoklat előzte meg, még a 18. században is jellemző. A kálváriahegy esetében nem lehet ennyire közvetlen építészeti kapcsolatot találni. A sajátos építménnyel Krisztus szenvedéstörténetének helyszíneit akarták egy összetett, sűrített együttesben megvalósítani. Mutatja ezt az épületbe komponált szentlépcső is. A leginkább német nyelvterületre jellemző kultusznak egy korai megnyilvánulásáról van szó Lanzendorfban. Újításként kell értékelni azt az elgondolást, hogy nem különálló épületben, épületrészben alakították ki. „Valószínű itt egy kísérletről van szó, a szentlépcső és a kálvária-ájtatosság összekapcsolásának első próbálkozásáról” (Szilágyi 1992b, 33). Cacciát tartják a szellemi programadónak, a „Kalvarienberg-Idee” átörökítőjének Felix Niering, az építész számára ( Wenn ich Dein vergesse 2005, 19). Ha Vsedni Karl gondolatmenetét idézzük, mindenképpen ihletet, építészeti előképet jelentett a nagyszabású hercegi kegyhely, Boldogasszony kálváriahegye, hiszen „[ejnélkül a lépcsőfok nélkül egy igazi barlangokkal és grottákkal megépített hegy mint keresztút, csak nehezen elképzelhető” (Vsedni 2002, 114). 27 A tanulmány itt főleg a szent lépcsőkkel kapcsolatban mutat rá erre a kapcsolatra, de összességében a kálváriákra is helytálló (Szilágyi 1992, 33). 28 A könyv 1706-ban jelent meg korábbi utazásáról Jerusalem seu Palaestina nova címmel. 110
