Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Tanulmányok - Klamár Zoltán: Az identitásstratégia hatása a térfoglalásra. Martonosi példák
Az új millennium kezdetén jellegében változott meg az emberek és a helyek viszonya. A lokális környezet többet jelent annál a helynél, ahol az ember dolgozik, lakik, iskolába küldi a gyerekeit, és újságot olvas. Most már az is elvárható, hogy a hely választ adjon az identitással összefüggő kérdésekre, és stabilitást teremtsen. (Frykman 2004, 191) A lokális identitást kialakító közösségek tehát igyekszenek lakóhelyüket otthonossá tenni, ha úgy tetszik: a biztonság szigetévé varázsolni. Ehhez kellenek a „nagy történelmi események” helyi narratívái. A szándék egyértelmű: emberközelivé, személyessé szeretnék lényegiteni az egyébként megfoghatatlant. Ez az első világháború távoli eseményeire vonatkozik első sorban. Merőben más a helyzet a második világháborúval, hiszen rémségek a faluban is történtek. Amelyeknek a kibeszélése, a közösség nyilvánossága elé tárása csak nemrégen történhetett meg. A faluközösség, magyarok és szerbek, végre kimondhatták az együttélést terhelő traumákról a véleményüket. A kibeszélés pedig a lokális identitás elemévé emelte a háború végén történteket. A településen élők ezzel a magatartással visszahódították azt a „galambdúcot” ami korábban a biztonságot jelentette, és amibe a 20. század közepén a politikai viharok a külső világ bizonytalanságát sodorták be (Frykman 2004, 209). Martonos példájából kiindulva, ha kitekintünk a régióra láthatjuk, hogy a különbözőség iránti tolerancia Vajdaságban és a Szerb Köztársaságban egyaránt, még az ezredforduló utáni években is csak a nemzeti kisebbségek sajátja. A többség, a szerbek viszonya igencsak ambivalens a régióhoz és a multikulturális hagyományokhoz. Attól tartanak, hogy a másság túlhangsúlyozása esetleg az ország további szétesését generálja. A Koszovó-szindróma folyamatosanjelen van és befolyásolja a többség identitását. Irodalom Colta, Elena Rodiča 2009 Etnikumok, történelmek és identitásmítoszok a magyar-román határövezetben. In Folyamatok és léthelyzetek - kisebbségek Romániában. Szerk. Jakab Albert Zsolt-Peti Lehel. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet-Kriterion, 529-571. p. Frykman, Jonas 2004 Hely, valami másnak. Egy kulturális képzetrendszer elemzése. In A kulturális örökség. Szerk. Erdősi Péter-Sonkoly Gábor. Budapest: L’Harmattan-Atelier, 181-210. p. Dere, Komel-Tomič, Pavle 1982 Martonoš. In Opština Kanjiia. Geografska Monografija. Növi Sad: Prirodno-Matematički Fakultét, 168-174. p. Iványi István 1896 Martonos község története. A Bács-Bodrog Vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve XII. Zombor, 51-58. p. Juhász Ilona, L. 2005 „Fába róva, földbe ütve... ” A kopjafák/emlékoszlopok mint a szimbolikus térfoglalás eszközei a szlovákiai magyaroknál. Komárom-Dunaszerdahely: Fórum Kisebbségkutató Intézet-Lilium Aurum Könyvkiadó. 2010 Neveitek e márványlapon... A háború jelei. Adalékok a világháborús emlékjelek etnológiai szempontú értelmezéséhez. H.n.: Fórum Kisebbségkutató Intézet. 64
