Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Könyvismertetések
Noha nem világos számomra, hogy mi indokolta a biográfiai szócikkek elkülönítését a többi, elméleti, tudománytörténeti, szervezeti jellegű szócikkektől, de ez is egy megoldás. Semmivel nem jobb, semmivel nem rosszabb, mintha az összes címszót (életrajzit, elméletit, tudománytörténetit, tárgyit stb.), alfabetikus rendben közölték volna a három kötetben. Másrészt a kutatók életművéhez nagyon sok esetben hozzátartozik valamilyen tudományos irányzat, intézmény, szervezet, publikációs fórum stb. Wilhelm Horn, bécsi udvari festő és grafikus külön szócikket kapott az első kötetben (I: 80-81), egyik jelentős, 1837-ben megjelent munkája ( Volkstrachten) címoldala, viszont a népi ruházkodás, népviselet (lidový odév) címszónál tekinthető meg (II: 498). Értelemszerűen külön szócikk tárgyalja Karel Jaromír Erben munkásságát (I: 49-50), főmüvének borítója (Prostonárodní české písné a ríkadla, 1864) viszont a népköltészeti gyűjteményeket tárgyaló szócikk illusztrációjaként bukkan fel (III: 886). A második és harmadik kötet (A-N; 0-Ž) tehát a tárgyi címszavakat tartalmazza. A harmadik kötet végén tárgy-, hely- és személynévmutató, ami a keresett szónak, nem a saját szócikkében való megtalálását segíti, viszont nem utal az első kötetben való esetleges előfordulásra (a két utolsó kötet oldalszámozása viszont folyamatos). A szócikkek felépítése általában a következőképpen néz ki: maga a tárgyszó, ha szükséges eredete, etimológiája, szinonimái (a tájnyelvi változatok nem ide, hanem magába a szócikkbe kerültek), definíció, majd konkrét példákkal történő leírás, s végül a kapcsolódó irodalom. Ahol az indokolt, a jobb megértést képanyag is segíti (bizonyos esetekben egy címszóhoz több is kapcsolódhat). Ezekben a kötetekben színes képmellékletek is találhatóak, amelyek főleg a népművészettel (viselet, architektúra stb.) kapcsolatos témakörök esetében rendkívül szemléletesek. És szépek. A lexikon érdeklődési körének érzékeltetésére érdekében elmondom, hogy az „A” alatt 45 címszó (17-35. p.), ebből 8 csak hivatkozó címszó, tehát teljes értékű szócikk: 37 található. Ennek a maradéknak jelentős hányada tágan értelmezve folklorisztikai érdekeltségű. Szükebben véve népköltészeti jellegű: 9 (aktívni repertoár; Alexandreis; Alibaba; amatérská tvorba; analfabetismus; Andersenovy pohádky; apokryf; archetyp; archívy lidové prózy). Az anekdota hivatkozó címszóként van jelen, s a vicc-hez (vtip) utal. Található itt továbbá néhány szentéletrajz (amelyek végső soron lehetnek szintén népköltészeti érdekeltségűek): Szí. Anna, Antal, Anežka Česká és Árpádházi Szent Erzsébet (Alžbeta Durynská). Továbbá az olyan szócikkek, mint adaptace, akulturace, amatérska tvorba is besorolhatóak lennének akár egy népköltészeti lexikonba is. Folklorisztikai érdekeltségűek, noha a cseh néprajz, akárcsak a szlovák ezeket a jelenségeket a szellemi kultúra (duchovní kultúra) kategóriájába sorolja a népszokásokkal, mágiával, vallásossággal kapcsolatos címszavak (advent, agrárni obyčeje, amulet, andël, animismus, apokryf, atribúty svëtcù a svétic és a már említett szentéletrajzok). Nehezen besorolható, a leginkább talán a népi medicina (a mágia és az alternatív gyógyászat) kategóriájába taroznak az afrodiziaka, alternatívni medicina, antikoncepce stb. szócikkek. Szigorúan tárgyi néprajzi vonatkozású az agrárni etnografie, valamint az archeológie novovéké vesnice (az újkori falvak régészete). Az autochton, asimilace és a csehországi albánok történetét, kultúráját taglaló szócikkek pedig inkább társadalomnéprajzi vonatkozásúak. Talán ebbe a kategóriába sorolható az alkoholizmus jelenségével foglalkozó szócikk is, noha - ha visszaemlékszünk a lexikon címszavainak kategorizálásánál a szerkesztők ilyen fogalmi egységgel nem számoltak. Nincs itt arra tér, hogy a cseh lexikon szócikkeit összehasonlítsuk mondjuk a magyar, a szlovák vagy a lengyel hasonlójellegű vállalkozás rokon szócikkeivel, így csak jelzem, hogy ez a munka sem lenne tanulságok nélkül való: ugyanannak a jelenségnek az eltérő vagy éppenséggel azonos szemlélete, eltérő vagy éppenséggel azonos tájékozódási pontok, megítélések, érdeklődési területek stb. 319
