Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Krónika
Györffy István Emlékérem L. Juhász Ilonának és Méry Margitnak Az 1991-ben alakult, debreceni székhelyű Györffy István Néprajzi Egyesület évente egy, legfeljebb kettő, a magyar népi kultúra kutatásában kiemelkedő teljesítményt felmutató etnológusnak ítéli oda a Györffy István Emlékérmet. Az idei kitüntetett a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központjának a munkatársa, L. Juhász Ilona lett, aki a díjat - ahogy az Viga Gyula méltatásából nyilvánvalóvá vált - az elmúlt években elért kimagasló tudományos teljesítményéért kapta. Az emlékérem átadására a Györffy István Néprajzi Egyesület debreceni közgyűlésén 2011. június 21-én került sor. Ugyanekkor Méry Margit, aki betegség miatt nem tudott személyesen jelen lenni, életművét is elismerték ezzel a díjjal. A díjazottaknak szívből gratulálunk! Bartha Elek, a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének vezetője és Liszka József, az Etnológiai Központ igazgatója 2011. június 21-én együttműködési szerződést írt alá Debrecenben. A megállapodás a két intézmény tudományos és szervezeti együttműködésének lehetséges kereteit rögzíti, kezdve a közös tudományos projektumok megvalósításával, a közös konferenciák megszervezésén keresztül egészen publikációs tevékenységgel, kiadványcserével és az oktatásban megvalósítható együttműködéssel bezárólag. Egy sok- és egy egytémás asszony* (Futamok T. Erdélyi Ilona és Erdélyi Zsuzsanna munkásságáról) Nemrégiben szükségem volt Erdélyi Zsuzsánna (mert akkor még ebben a formában írta nevét!) egy tanulmányára, amely a Magyar Néprajzi Társaság tudományos folyóiratában, az Ethnographiában jelent meg 1961-ben a színek szimbolikus jelentéséről a magyar népköltészetben. S azt olvasom benne, hogy a szerző, rögtön a terjedelmes cikk első oldalán nagyapjára, Erdélyi Jánosra hivatkozhatott, aki (mint talán tudjuk) elsőként adott ki egy, az egész magyar nyelvterületet reprezentáló, háromkötetes népköltészeti gyűjteményt 1846-1848-ban. Aztán talán egy bekezdésnyivel lejjebb, de még mindig az első oldalon (!) édesapja, Erdélyi Pál munkásságát is idézhette, aki viszont a virágénekekről, pontosabban a népköltészet virágszimbolikájáról írt egy fontos tanulmányt. Ráadásul ugyanannak a folyóiratnak, az Ethnographiának egy korábbi, 1899-es évfolyamában. Számomra megdöbbentően kápráza-Ujváry Zoltán professzor, a Györffy István Néprajzi Egyesület tiszteletbeli elnöke átadja a díjat L. Juhász Ilonának (Liszka J. felv.) * A 2011. július 2-án Erdélyi Zsuzsanna és T. Erdélyi Ilona gelléri díszpolgárrá avatása előtt elhangzott laudációnak az Új Szó Szalon c. mellékletében (5/28) megjelent szerkesztett szövege (2011. 7. 16., 19. p.) 276
