Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Tanulmányok - L. Juhász Ilona: A "tiszta forrástól" a "haladó hagyományokon" át a konstruált népi-nemzeti hagyományig. A szlovákiai magyarok példája 1948-tól napjainkig
Az utóbbi években az Árpád-kultusz erősödésének lehetünk tanúi, különösen 2007-től. Ebben az évben a pozsonyi csata 1100. évfordulója alkalmából Szörényi Levente és az általa létrehozott Holdvilág-árok Alapítvány Árpád-pajzs néven díjat alapított. Ezt évente olyan személyeknek ítéli oda a kuratórium „akik munkásságukkal és életvitelükkel nemzetünkhöz való - fennhéjázás nélküli -, ragaszkodásukkal arra érdemessé váltak.” Az díjátadás időpontja is jelképes, minden év július első napjaiban - a 907-es pozsonyi csata és Árpád fejedelem halálának évfordulóján — történik, a díjazottak száma 7, ezzel is jelképezvén a 7 törzset.44 A legutóbbi 2011-ben 7 díjazottak egyike volt Maiina Hedvig is, a 2006-ban Nyitrán megvert egykori diáklány,45 de korábban a szlovákiai magyarok közül ilyen díjat kapott például Duray Miklós is 2011-ben első alkalommal Magyarország határain túl, Komáromban tartották a díjátadási ünnepséget. A kuratórium szerint az Árpád-pajzs jelképes védettséget biztosít a kitüntetettnek a nemzet fennmaradásáért vívott küzdelmében. Nagyon sok lokális és regionális de országos rendezvényt is a romantikus néprajzi szemlélet jellemez, példaként említhetjük a kurtaszoknyás hétfalu találkozóit. Annak ellenére, hogy a néprajzkutatás nagy valószínűséggel bizonyította, az Alsó-Garam menti ún. kurtaszoknyás viseletét 6 településen hordták a nők46, a környékbeli falvak ennek ellenére - ragaszkodva a mágikus 7-es számhoz - Kurtaszoknyás hétfalu címmel rendeztek Bényben a környékbeli települések összefogásával a körzeti fesztivált, ahol a hét falu polgármestere eltáncolta a hét vezér táncát (vö. Liszka 2007). A regionális rendezvények mellett a rendszerváltást követően egyre több településen rendeznek falunapokat, amelyek műsorából a népzene és a néptánc csak nagyon ritka esetben marad el. Általában majdnem minden rendezvényen - legyen az koszorúzás vagy más jellegű esemény, ott láthatjuk a népviseletbe öltözött fiatalokat, vagy a népviseletbe öltözött csoportokat. A magyarság és a magyar történelmi hagyományok megőrzését hivatottak szolgálni a rendszerváltást követően a magyar történelem kiemelkedő alakjainak, de egy-egy település számára fontosnak tartott helyi származású jeles személyiségek emlékére nagy számban felavatott különféle emlékművek, emléktáblák és szobrok is. A magyarlakta vidékeken egymást érik a különféle emlékjeleket állító ünnepségek, mára a meglévő emlékjelek, szobrok száma jóval meghaladja a kétezret.47 Számos első és második világháborús emlékművet állítottak és újítottak fel, ezek egy része historizáló stílusban készült, a hős, a katona, a szent korona és főleg a magyar címer és a turul látható rajtuk leggyakrabban. Néhány éve különösen megnőtt ez érdeklődés a világháborús emlékművek iránt, nagyon sok falunap és más rendezvény programpontját képezi ezek megkoszorúzása. Lényegében elmondható, hogy a világháborús emlékművek is egyre inkább egyfajta nemzeti szimbólum szerepét töltik be (vö. L. Juhász 2010). Gútán 2011- ben például az első világháborús emlékműnél emlékeztek a trianoni döntés évfordulójára. Nagyon közkedvelt emlékmütípus a folklorizmus-kopjafa ás a székelykapu is. A „kopjafát” a honfoglalás korából átmentett tipikus magyar tárgyi emléknek tartják, s a székelykaput ugyancsak ősi magyar sajátosságnak vélik (L. Juhász 2005). Az elsősorban erdélyi protestáns temetőkre jellemző sírjel mintájára készült faragott emlékoszlopot, „kopjafát” egyfajta emlékjelként Erdély és Magyarország határain kívül elő magyar közösségek közül elsőként 44 http://arpad.org/arpad-pajzs-dij/ 45 www.felvidek.ma/felvidek/kozelet/29301-kepriport-az-arpad-pajzs-revkomaromi-dijatadasaro 46 Bart, Bény, Garampáld, Kisgyarmat, Kéménd, Kőhídgyarmat mellé Kicsind települést is a hat „kurtaszoknyás” községhez sorolták (vö. Méry 1987, 40) 47 Elsőként Hushegyi Gábor, a pozsonyi Magyar Kultúra Múzeumának munkatársa végzett ilyen jellegű felmérést, a 2007-ben közölt információért neki tartozom köszönettel. 26
