Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Közlemények - Tornóczky Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei
6. Temetői feszület (Mindenki keresztje) Rózsaszínű süttői márványból készült az egész kisemlék, amely jelenleg a Szent Rozália kápolna mellett, annak baloldalán van elhelyezve. Mostani helyére a temető parkká alakításakor került. Lábazata két részből áll; felső, oszlopszerűen kialakított részének közepén vésett, ezüstszínű festékkel átkent felirat, évszám látható: 1892. A felirati mező táblaszerüen lett kialakítva, sötétebb színű, úgy tűnik, mintha az idők során többször átfestették volna. A felirati mezőt ezüstszínű festékkel körbefestették. Felül a lábazat párkányszerüen kiszélesedik. A kereszt íves szárvégződésü, rajta öntöttvasból készült, sötétszínüre festett, de időközben megkopott, rozsdás korpusz. A függőleges keresztszár alsó része szélesebb, benne 53 cm magas és 14 cm mély szoborfülkét találunk. A keresztszár felső részén stilizált lobogó formában két sorba szedve I. N. R. I. felirat olvasható. A feszület adatai: Talapzatának méretei: 110 cm x 124 cm x 12 cm A lábazat alsó részének méretei: 100 cm x 77 cm x 32 cm A lábazat felső részének méretei: 59 cm x 51 cm x 138 cm A felirati mező méretei: 30,5 cm x 18 cm A kereszt magassága: 200 cm A kereszt szélessége: kb. 90 cm A korpusz magassága: 100 cm Tájolás: észak-kelet Az egyik női adatközlőm így mesélt a feszületről: „Az olyan kereszt vót, hogy akiknek má elszármoztak a hozzátartozóik, vagy kihaat (kihalt) a család, ott mindenki gyújthatott gyertyát. Mindenkinek a keresztye vót. Az is má nemtudom nem-i a harmadik helyen van.” Adatközlőm úgy emlékszik, hogy a keresztjáró napokon (kb. a II. világháború végéig) ehhez a feszülethez is jöttek könyörögni az akkori katolikus iskola növendékei a kántor vezetésével (2). Adatközlőm így magyarázta el a keresztjáró napok mibenlétét: „tulajdonkíppen annak a értelme az vót, hogy gyön a Áldozócsütörtök, Jézus Krisztusnak a mennybemenetele, és hogy a nípnek a könyörgíseit, a kívánságait az jelkípezte, hogy hát így imádkozgattunk meg minden, hogy aztot a jó Istenhöz vigye föl a Jézuska. Könyörgísí nap vót.” (2) A Harmadik Katonai Felmérés idejéből származó térképen jelölve van két nagykereszt. Ezek közül azonban egyik sem lehet az általunk tárgyalt feszület, mert a térkép az 1869. és 1887. közötti viszonyokat szemlélteti, a feszületet viszont 1892-ben állították. Elképzelhetőnek tartom azt, hogy időközben valamelyik, a temetőben álló nagykeresztek közül tönkrement (megrongálódott, javításra szorult), így annak a helyébe állították ezt a márvány feszületet. Ennek kiderítésével kapcsolatban azonban még további kutatások szükségesek. A kereszt talapzatán Mindenszentekkor számos gyertyát és mécsest, elé pedig virágcsokrokat helyeznek el az emberek. 249
