Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Közlemények - Tornóczky Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei
Szlovenszkói Magyar Kultúr Egyesületet is. Az ő működése idején is aktív hitélet volt a községben, a hívek újabb keresztalapítványokat tettek, 1938-ban felszentelték az első világháborúban elesettek emlékművét, a Hősök szobrát. A szakrális kisemlékekkel kapcsolatos terminológiai és módszertani kérdések A város szakrális kisemlékeinek bemutatása előtt fontosnak tartom meghatározni az egyes fogalmakat, melyekkel a kisemlékek leírása során találkozunk. Terület: kerítéssel körbevett, elhatárolt emlékműveknél említést teszek annak a földterületnek a méreteiről (szélesség, hossz), amelyen az adott kisemlék megtalálható. Hatszög, illetve nyolcszög alakban bekerített emlékeknél csupán viszonyítási adatokkal dolgozok. Talapzat: a kisemlék azon része, amely közvetlenül érintkezik a talajjal. Ez az esetek többségében betonból készül. A talapzat magassága a föld felszínétől számított magasságot jelenti. Lábazat: keresztek (feszületek) esetében lábazatnak tekintem azt a részt, amely a talapzat és az alsó keresztszár között helyezkedik el. Szobrok esetében a talapzat és maga a szobor közötti részt nevezem lábazatnak. A lábazat sok esetben lépcsőszerüen van kialakítva, több részből tevődik össze. Megnevezés: egy-egy objektum megnevezésénél zárójelben feltüntettem az alapítványi oklevélben szereplő megnevezést és/vagy a helyiek által használt megnevezést is. A kisemlékeket számozott sorrendben mutatom be. Elsőként a templom közvetlen szomszédságában lévő kereszt kapott számot, majd innen körkörösen távolodva sorban a többi. Az adott objektum megnevezése előtt található arab szám utal a térképeken olvasható számozásra. A kisemlékek adatait igyekeztem pontosan leírni. Néhány esetben azonban az emlékművek magassága okozta korlátok miatt nem sikerült pontos adatok birtokába jutnom. A keresztek szélességét sem sikerül több esetben pontosan lemérnem, ezért ezeket hozzávetőlegesen fejezem ki. A kisemlékek bemutatása során megadott méreteknél az első adat mindig a szélességet, a második a hosszt, míg a harmadik adat a magasságot fejezi ki. A terepmunka során a kisemlékek helyének meghatározását, a tájolást iránytű segítségével végeztem. Dolgozatomban az egyes kisemlékek bemutatásánál hivatkozók a katonai felmérések alapján készített térképekre. Az egyes térképek különböző időszakokból származnak, így azok összevetésével jól szemléltethető, hogyan válik Gúta belterülete szakrális szempontból egyre tagoltabbá. Az Első Katonai Felmérés során készített, az 1763-tól 1785-ig tartó időszakot felölelő térkép Gúta város területén két szakrális emléket jelöl. Az egyik maga a katolikus templom, a másik pedig a város katolikus temetőjében felépített Szent Rozália kápolna. A Második Katonai Felmérés 1806-tól 1869-ig tartott. Ezen felmérés alapján elkészített térkép Gúta belterületén már 5 szakrális emléket jelöl meg; a katolikus templomot, a Szent Rozália kápolnát, a Szentháromság szobrot, Szent Vendel szobrát, valamint nagy valószínűséggel a Felső keresztet. A Harmadik Katonai Felmérés során készült térképeken (1869-1887) Gútán már számos szakrális emléket találunk. Itt már a katolikus templom mellett megjelenik a Missziós kereszt és a Szentháromság szobra; a város katolikus temetőjében a Szent Rozália kápolna mellett még két kereszt van bejelölve - ezek valószínűleg temetői nagykeresztek lehettek. A térképen megtaláljuk Szent Vendel, Nepomuki Szent János szobrát, az Alsó keresztet, Szűz Mária szobrát és a Felső keresztet. 234
