Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Közlemények - Tornóczky Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei
A népszámlálási adatokból kitűnik, hogy Gúta lakosainak száma az évek során fokozatosan emelkedett, nagy részük anyanyelve magyar volt, és az itt lakók zömében római katolikus vallásúak voltak. Hitélet alakulása Gután a 20. század első feléig Gyulai Rudolf Komárom-vármegye XVII. századbeli történetéről, azon belül a vallás ügyéről így nyilatkozik: „... 1634-ben csak Komáromban, Gútán és Naszvadon voltak r. kath. plébánosok...” (Komáromi Lapok 1889, 3). Thaly István a Komáromi Lapokban ezt írja a Komárom-megyei nép hitéletéről: „... a hívek egymás közt igen összetartok, vannak falvak, melyeket tisztán reformátusok laknak (Csep, Gellér, Hetény, Ete, Kocs, Kamocsa), vannak majd tiszta katolikusok is (Naszvad, Bajcs, Baj, Bánhida, Gesztes, Tardos, Guta). Templomukat azok ’Isten háza’-nak, emezek ’Szentegyház’-nak szeretik nevezni...” (Komáromi Lapok 1890, 1). 1896. évből származó feljegyzésben így írnak a gútaiakról: „Vallásukhoz bensőséggel ragaszkodnak, a közéjük keveredő más vallásút csakhamar megtérítik, addig össze nem házasodnak vele... A reformáció nyom nélkül ment el fölöttük. A szomszédos községek, mint Kamocsa és fél Csallóköz kálvinistákká lettek, de Gúta megmaradt katolikusnak” (Koncsol 2003, 39). A 16. század közepétől a 20. század első feléig a gútai római katolikus plébánián több mint 30 lelkipásztor tevékenykedett. Közülük ki kell emelni Palkovich Viktor plébános nevét, aki több mint 40 évig (1886-tól 1927-ig) irányította Gúta katolikus hitéletét. Palkovich kezdeményezésére 1898. április 24-én 54 fő jelenlétében megalakult a „Gútai katholikus kör”, melynek céljait az alakuló ülésen elfogadott alapszabályzat a következőképpen írja le: „Gúta nagyközség területén lakó katholikusok szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítása a vallás - erkölcsi érzés, a közművelődés és összetartás által, a politika teljes kizárásával, hogy úgy a vallási, mint egyéb a vallást is érintő ügyekben a katholikus szellem jusson előtérbe. A kör, mint tisztán erkölcsi és társadalmi intézmény, csak erkölcsi eszközökkel akar hatni a keresztény hiten alapuló szeretet felköltésére, a jó erkölcsök fejlesztésére, társas összejövetelek által...” Továbbiakban célul tűzték ki egy fiókegyesület, „szt. Vincze - egylet” felállítását, amelynek feladataként a szegények támogatását, valamint az emberbaráti és vallási célok támogatását és előremozdítását jelölték meg (A gútai katholikus kör alapszabályai 1898, 1-2). A kör elnökévé Palkovich Viktort választották meg. „1907-ben Gregorovits Lipót káplán kezdeményezésére, Palkovich elnökletével alakult meg 33 taggal a Mária Leányok Társulata.” 1912-ben az oltáriszentség imádására létrehozták a gútai Oltáregyesületet (Angyal 2010, 26-27). Palkovich működése idején a gútaik és a környékbeli tanyák hívő lakosai 20 db keresztalapítványt hoztak létre, ezek egy része a már meglévő keresztek, a többi pedig az újonnan felállított kisépítmények fenntartására, gondozására anyagi fedezetként szolgált. Angyal monográfiájában leírja, hogy Palkovich sokat tett a templom felújítása érdekében is. 1895-ben elkészült az új toronytetőzet, 1901-ben restaurálták a főoltárt, 1905-ben sor került az orgona javítására is. A templom épületében 1912-ben statikai problémák jelentkeztek, ezért a „templomot Komárom vármegye alispánja bezáratta”. Megkezdődött az épületben keletkezett hibák javítása, s ez több évet vett igénybe. „A felújított templom megnyitására 1914 karácsonyán került sor” (Angyal 2010, 28). Palkovich Viktor, az 1927-ben felmentett esperes-plébános helyére a nagyszombati apostoli adminisztrátor Dr. Bognár Gergely plébánost nevezte ki, aki folytatta elődje munkáját. Elnökletével 1928-ban megalakult a római katolikus énekkar, majd ugyanebben az évben a 233
