Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2011 - Acta Ethnologica Danubiana 13. (Dunaszerdahely-Komárno, 2011)
Közlemények - Tornóczky Nagy Andrea: Gúta belterületének szakrális kisemlékei
Acta Ethnologica Danubiana 13 (2011), Komárom-Komárno Guta belterületének szakrális kisemlékei Tornóczi Nagy Andrea Bevezetés Szakrális kisemlékeknek nevezzük azokat a szabadtéri objektumokat, kisépítményeket, amelyek vallási célzattal állíttattak és térségünkben elsősorban a katolikus valláshoz köthetőek (L. Juhász-Liszka 2006, 11). Egy másik megfogalmazás szerint szakrális kisemlékek azok a templomnál kisebb „építmények”, amelyek főként a falvakban, a határban találhatóak. Elkészíttetésük is általában helyi kezdeményezésre történt és a kisebb-nagyobb közösség vallási gyakorlatát fejezték ki (Voigt 2007, 264). A kisemlékek közé soroljuk elsősorban az út menti kereszteket, képoszlopokat, kápolnákat, szentek szobrait és kálváriákat. Dolgozatom elsődleges célja egy csallóközi kisváros, Gúta belterületén található szakrális kisemlékek és a már elpusztult, tönkrement, de a köztudatban még élő kisemlékek feltérképezése, bemutatása, rendszerezése. Munkám során terepkutatást végeztem, felkutattam az egyes emlékeket, fényképeket készítettem. További célom az egyes kisemlékekhez kapcsolódó szájhagyomány gyűjtése, dokumentálása volt. Kikérdezéses módszert alkalmaztam annak érdekében, hogy megismerjem az egyes emlékek felállításának okait, a hozzájuk kapcsolódó történeteket, szokásokat. Az egyes emlékekről begyűjtött információk mennyiségének bővítése céljából kutattam a Gútai Plébánia Hivatal levéltárában, valamint a Szlovák Állami Levéltár komáromi kirendeltségén. Átnéztem a Komáromi Lapok 1881 és 1891 között megjelent számait, majd az 1920-as évek több évfolyamát, abban a reményben, hogy további híranyaghoz sikerül jutnom a kisemlékekkel kapcsolatban. Sajnos kutatómunkámat nem sok siker koronázta. Igyekeztem összegyűjteni olyan, a 20. század elejéről származó fényképeket a településről, amelyeken valamely kisemlék látható, valamint régi térképeket is sikerült találnom, amelyeken be vannak jelölve az egyes keresztek és szobrok. Végezetül fontosnak tartom megjegyezni, hogy a dolgozat 2011 tavaszán íródott, az akkori állapotokat igyekszik bemutatni. A szakrális kisemlékek állítatásának okai, hagyományai, körülményei A szakrális kisemlékek azokon a helyeken épültek ahol emberek éltek, mozogtak. Megtalálhatók a települések belterületén, de rajtuk kívül eső területeken is. A szakrális kisemlékek állíttatásának, emelésének sokféle oka és célja lehetett. Bartha Elek monográfiájában boncolgatja a keresztek és szobrok emelésének okait. Kifejti, hogy a kutatások során összegyűjtött adatokból kiszűrhető néhány olyan általános tényező, amely meghatározó bizonyos helyre, korra. Megemlíti, hogy már a 15-16. században állítottak úgy229