Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)

Filkó Veronika: Indentitás, nyelvhasználat és vallási élet Zemplén megye szlovákságának egyéni imádságrepertoárja, imaalkalmai

Voigt 1990, 36, 38 alapján). Egyrészt improduktív és sok esetben még passzívan-kollektívnak sem nevezhető néprajzi tények esztétikai és formai átvétele és megjelenítése a jellemző; a rudabányácskai előimádkozó asszony új dallamai révén pedig a revolúció is. Másrészt elmondható, hogy a kórusok nem csupán reprezentációs igénnyel jöttek létre, de egyfajta szocio-tradicionális szerepet is betölteni szándékoznak. A rudabányácskai kórus deklarált célja a régi hagyományok felelevenítése, a régi énekek éneklése. Tagjai büszkén mesélik, hogy nem csupán községük főbb szokásait tudják bemutatni („Az életnek minden mozzanata, a születéstől a halálig fel van dolgozva.”), de sikerült összeállítaniuk a zempléni lakodalmast is, „archiválás céljából.”

Összességében a zempléni szlovákság példáján keresztül is alátámasztható Gyivicsán Anna vélekedése, miszerint a közösség tagjai a magyarsághoz asszimilálódtak életvitelükben. Magyar nemzeti identitásuk, magyar nemzeti érzéseik is vannak - ez főként Alsóregmecre jellemző;33 ez leszűrhető a nemzetiségi énekkarok dalrepertoárjából is. Magyarország a hazájuk, a hétköznapokban magyarul beszélnek, vallásukat magyarul gyakorolják, emellett kötődnek a szlovák hagyományokhoz, kultúrához, nyelvhez is, és minden tőlük telhetőt igyekeznek megtenni etnikai kultúrájuk megőrzése érdekében. „Kettős identitásuk van: szlovákok és magyarok is: magyarországi szlovákok.” (Szabó 2007, 105-106).

Irodalom

Balassa Iván

1964 Földművelés a Hegyközben. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó.

Bartha Elek

1985 Változások egy zempléni falu hitéletében. Borsodi Művelődés 10/3, 27-30. p.

Bartók Béla

1936 Miért és hogyan gyüjtsünk népzenét? Budapest: Somló György Könyvkiadó.

Csorba Csaba

1984 A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok a kutatások tükrében. In lnteretnikus kapcsolatok Eszakkelet-Magyarországon. Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula szerk. Miskolc: Herman Ottó Múzeum, 17-26. p. /A miskolci Herman Ottó Múzeum Kiadványai 15/

Deme Dezső

1964 Mit dalolnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szlovákok? Miskolc: TIT: Megyei Tanács. Erdélyi Zsuzsanna

Hegyet hágék, lötöt lépék...Archaikus népi imádságok. Pozsony: Kalligram.

2000 Archaikus népköltészeti műfajok kapcsolatai. Népi imádságok, kolindák, ráolvasok stb.

In Népi vallásosság a Kárpát-medencében III. L. Imre Mária szerk. Pécs: Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága; Pécsi Tudományegyetem Néprajzi Tanszék, 14-29. p. /Dunántúli dolgozatok, Néprajzi sorozat 3./

2004 Aki ezt az imádságot... Elő passiók. Pozsony: Kalligram.

33 Két kiragadott példa: „No de hát az se szlovák, mer magyar terület volt az egész, nagy Magyarország volt ez mind.” Gy. T. Béla. „Hiába szlováknak van a község nyilvánítva, akkor se vagyunk olyan szlovákok, csak magyarok mán.” R. Józscfné Anna. Mindketten alsóregmeciek.

90