Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)
L. Juhász Ilona: Vaskatona, vaskorona, vasturul. A nemzeti áldozatkészség szobrai az első világháborúban
Megrendelhető a Nemzeti Áldozatkészség Szobrának végrehajtó bizottságánál Budapest V, Képviselőház. A pénz előzetes beküldése ellenében e fémszobrot bérmentesen szállítják, míg utánvételes megrendelés esetén a szállítási költsége a megrendelőt terheli. "50 A budapesti példát ezen a téren is követték vidéki kezdeményezések A losonci áldozatkészség szobor kicsinyített mását az eredeti szobor tervezője készítette el, s az ezredének ajánlotta fel ajándékul. Az ezred azonban a szobrot tovább ajándékozta a losonciaknak, amikor, amikor egy hivatalos küldöttség meglátogatta őket a városból: „A 25-ik s 27. t. t. ezred figyelme. Domokos István műszaki rajzoló a harctéren elkészítette a Losoncon felállított áldozatkészség szobrát en miniatűr. A szobrocska rendkívül szépen sikerült s készítője - ki különben a losonci szobrot is megtervezte - az ezrednek ajánlotta fel. Az ezred viszont a fronton járt küldöttség által hozott üdvözletek viszonzásául a városnak ajánlotta fel. - A 27. t. t. ezred pedig egy ellenséges gránát rézanyagából készített emléklapot, melyet vörösbársony keretbe foglalt s a városnak megküldött. " 51 Miután a rozsnyóiak tudomást szereztek róla, hogy a miniatűr változatot egy rozsnyói katona készítette el, Rozsnyói Híradóban is beszámoltak az eseményről: ,, Domokos Sándor polgártársunk tehetséges fiának igen szép, művészi sikeréről ad hírt a Losoncon megjelenő 'Felsönógrád', írván a következőket: Domokos Sándor műszaki rajzoló a harctéren elkészítette a Losoncon felállított áldozatkészség szobrát en miniatűr. A szobrocska rendkívül szépen sikerült s készítője - ki különben a losonci szobrot is megtervezte - az ezrednek ajánlotta fel. Az ezred viszont a fronton járt küldöttség által hozott üdvözletek viszonzásául a városnak ajánlotta fel. ”52 *** A vashonvédek alakjához több történet is kötődik. A Szegeden 1915-ben felállított szoborhoz kapcsolódó szájhagyomány szerint például több édesanya a szoborban saját elhunyt katonafiát vélte felfedezni. Tömörkény István is említést tesz egyik írásában egy idős falusi asszonyról, aki rendszeresen bejárt a szegedi múzeumba a szoborhoz. Miután kisírta magát, távozóban visszanézve így szólt: „A gyüvő hétön mögint begyüvök a fiamhoz.”53 Kutatásaim során viszont sehol sem találkoztam egyetlen olyan adatközlővel sem, akinek tudomása lett volna a nemzeti áldozatkészség szobrának valamelyik változatáról. Csupán néhány értelmiségi tudott a pozsonyi Vashonvédról, a róla készült és terjesztett képeslapnak köszönhetően, vagy pedig Lehel Zsolt Rigele Alajos munkásságát bemutató képzőművészeti albumból szereztk róa tudomást (Lehel 1977, 103). Arról sincsenek információim, hogy valamelyik, az általam kutatott területen készült ilyen objektum, vagy pedig annak egyik darabja megtalálható lenne valahol, esetleg valamelyik múzeum gyűjteményében. Ha figyelembe vesszük az ezen a területen történt különböző impériumváltá50 A Nemzeti Áldozatkészség Szobra. Honti Lapok 1916. november 11., 3. p. 51 Felsönógrád 1917. március 22., 3. p. 52 Egy rozsnyói szobrász művészi sikere. Rozsnyói Híradó 1917. április 8., 2. p. 53 Vö. www.szoborlap.hu/8148_szcgcdi_vashonved_szcgcd_szcntgyorgyi_istvan_ 1915.html 31
