Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)
Krónika
A másik, az ünnepi alkalomra megjelent (ez a megjelenés viszont éppen két évig 2007- töl 2009-ig tartott: papíron. Gyakorlatilag viszont 2010-ig), szóval az ünnepi alkalomra megjelent másik kiadvány pedig a mesével kapcsolatos magyar nyelvű írásainak a gyűjteménye3. Noha a jelenlévő pályatársak, kollégák a szóban forgó konferencián úgy ünnepelték Voigt Vilmost, mint valamiféle utolsó polihisztort, ő saját magát „leginkább mesekutatónak” tartja. Éppen ezért könnyű, ám egyszersmind nehéz dolga is volt akkor, amikor a népmesével, a népmesekutatással foglalkozó írásainak az összegyűjtésére vállalkozott. Nyilvánvaló, hogy nem fémé el egy kötetben a műfajjal kapcsolatos összes megjelent (s pláne meg nem is jelent!) szövege. így aztán értelemszerűen nem szerepelnek benne a különböző lexikonokba írt, a témábavágó szócikkei, az általa szerkesztett magyar folklorisztikai egyetemi tankönyv népmese fejezete4, s egyéb, korábbi, magyar nyelvű tanulmányköteteiben már napvilágot látott dolgozatai5. A két korai, alapvetően a folklór esztétikai kérdéseivel foglalkozó monográfiája mesével kapcsolatos fejezetei, gondolatai is kimaradtak ebből a válogatásból6, valamint zömében az angol7, illetve német8 nyelvű tanulmánykötetének vonatkozó írásai is. A kötet fölfogható rendhagyó egyetemi tankönyvnek is. Amit a népmeséről magyarul tudni lehet és tudni illik, az benne van. Ha máshogy nem, áttételesen, irodalmi hivatkozások formájában. Ráadásul különféle tudományos műfajok alakjában. Találunk itt bizonyos problémakörök kutatási helyzetéről szóló, gazdagon adatolt áttekintéseket (A magyar népmese; A magyar népmesekutatás a XIX. század első felében; A mesekutatás legújabb eredményeiről stb.), valamint bőséges filológiai apparátussal ellátott tanulmányokat (Tulajdonnevek a magyar népmesékben; Játék-elbeszélés tegnapelőtt és holnapután stb.). Nem hiányoznak a könyvismertetések (Propp, Lüthi, Nagy Olga, Honti János, Dégh Linda stb. stb. egy-egy kötetéről), továbbá a konferencia-beszámolók, köszöntők és nekrológok sem. Ez a műfaji sokszínűség pedig egy központi témakör, a népmese körül forog. Hogy a szerkezete, logikai felépítése milyen, mi volt az a vezérfonal, ami mentén a szerző felsorakoztatta az egyes írásokat, számomra rejtély. Semmiképpen nem kronológiai sorrend, s nem is tematika belső tagolás. Az egész gyűjteménynek egy viszonylag terjedelmes Bevezetés, illetve egy még terjedelmesebb tájékoztató jellegű, alapvetően a mesekutatásban elért újabb eredményeknek a számbavételére vállalkozó utószó (Itt a vége...?) ad keretet. Ebből a keretből némileg kinyúlik a kötethez csatolt, a szerzőnek a népmese (és rokonműfajok) problematikájával foglalkozó publikációinak jegyzéke, továbbá Honti János könyvismertetése Ortutay Gyula: Fedics Mihály mesél című, korszakmeghatározó munkájáról. Ami azon a bizonyos kereten belül van, az - megítélésem szerint - úgy néz ki, mint egy puzzle (vagy mondjunk mozaikot?) össze nem rakott elemeinek halmaza. Ily módon a kötet, akár egy breviárium, tetszés szerinti helyen felüthető és olvasható. Célszerűbb azonban mégis sorban olvasni az itt (néhány esetben első Ízben!) közölt írásokat, hiszen ily módon ki-ki fejében rendeződhetnek ezek a puzzle elemek. 3 Voigt Vilmos: Meseszó. Tanulmányok mesékről és mesekutatásról. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Intézet 2007-2009, 420 p. 4 Voigt Vilmos: Mese. In A magyar folklór. Szerk. uő. Budapest: Osiris Kiadó 1998, 221-280. p. 5 Pl. Voigt Vilmos: A folklór és irodalom kapcsolata a magyar állatmcsékbcn. In uő: Világnak kezdetétől fogva. Történeti folklorisztikai tanulmányok. Budapest: Universitas Kiadó 2000, 209-286. p. 6 Voigt Vilmos: A folklór esztétikájához. Budapest: Kossuth Kiadó 1972; uő. A folklór alkotások elemzése. Budapest: Akadémiai Kiadó 1972. 7 Voigt, Vilmos: Suggestions Towards a Theory of Folklore. Budapest: Mundus Hungarian University Press 1999. 8 Voigt, Vilmos: Europäische Linien. Studien zur Finnougristik, Folkloristík und Semiotik. Budapest: Akadémiai Kiadó 2005. 183
