Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)
Közlemények - Nagy Abonyi Ágnes: Zenta környéki archaikus népi imádságok
jelennek meg. Máshol, más alkalmakkor viszont már megjelentek2, illetve további tanulmánykötetet, köteteket tölthetnének meg azok a dolgozatai, amelyek kifejezetten a népi építészet vagy a népi teherhordás témakörének, illetve a népszokások jelenségcsokrának (ezen belül kiemelten a karácsonyfa-állítás szokásának a kérdésköre, farsangi, a húsvéti korbácsolás problematikája stb.), a kultúra (természetesen a népi/paraszti kultúra) táji tagolódásának, kapcsolatrendszerének, a Duna néprajzának (a folyó, mint kultúrákat összekötő, közvetítő kapocs) részletekbe menő, elemző tárgyalására vállalkoztak. Összegezve a fentebb vázlatosan bemutatott tanulmánygyűjteményt, elmondható, hogy miközben (látszólag!) partikuláris témákat, problémákat feszeget, illetve csak (!) bizonyos jelenségeket leír, a szövegeket egybeolvasva mégis egy rendkívül gazdag univerzum (cseppben a tenger!) bontakozik ki előttünk. További elemzéssel a kötetből viszonylag könnyedén kifejthető lenne (noha ő ezt definíciószerűen itt nem adja) Lukács László népi kultúra, néprajz szemlélete. Az például, hogy mit gondol ő a 21. század elején az európai, azon belül a magyar néprajzról, milyen szerepet szán az efféle vizsgálódásoknak3. Szerkesztés után érkezett a hír, hogy az utóbbi öt év legjobb néprajzi könyvének járó Pitré-díjjal tüntették ki Lukács László: Sárfötöl Mezőföldig. Táj és népkutatás Fejér megyében című könyvét. A rangos nemzetközi díjat 2010. november 23-án Szicília tartomány kormányzója és Aurelio Rigoli professzor, a Palermói Nemzetközi Néprajzi Kutatóközpont igazgatója adta át a palermói városházán. A díjazottnak ezúton is gratulálunk! A szerk. Prosser-Schell, Michael: Vom „dies sancti Urbani" zum „Orbán-napi Borünnep’’ in Hajós. Geschichte und Transformationen des Urbanfestes aus volkskundlicher Perspektive. Freiburg: Johannes-Künzig-Institut für ostdeutsche Volkskunde 2009, 311 p. /Schriftenreihe des Johannes- Künzig-Instituts 10/. ISBN 978-3-931905-48-9 Liszka József A szerző, a freiburgi Johannes-Künzig-Institut munkatársa, a freiburgi Albert Ludwig Egyetem professzora a néprajz ma bevethető kutatási metódusainak szinte minden fontosabbját alkalmazta könyve anyagának összegyűjtése során. A történeti néprajz módszereit éppúgy érvényre juttatta, mint a jelenkutatás metódusait, az íróasztal mellett művelhető filológiai elemzéseket ugyanúgy, mint a résztvevő megfigyelés vagy az irányított 2 Lásd például Gelencsér József - Lukács László: Szép napunk támadt. A népszokások Fejér megyében. Székesfehérvár: István Király Múzeum 1991 /Az István Király Múzeum Közleményei 30/; Lukács László - Ambrus Lajos - L. Simon László: Édes szőlő, tüzes bor. A Velencei-tó környékének szőlő- és borkultúrája. Budapcst-Pázmánd: Ráció Kiadó - Velencci-tó Környékéért Alapítvány 2005; Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Céhek, céhemlékek, az iparosok hagyományai Fejér megyében és Székesfehérváron. Székesfehérvár: Szent István Király Múzeum 2007 / Szent István Király Múzeum Közleményei 40/. 3 Ezzel kapcsolatban megemlítendő' egy, több kiadást is megért röpirata, amelyben explicite kifejti azon álláspontját, amely a fentebb ismertetett munkából csak áttételesen olvasható ki (Néprajzi látásmód az ezredfordulón. Székesfehérvár 2006). 175
