Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)
Közlemények - Nagy Abonyi Ágnes: Zenta környéki archaikus népi imádságok
Acta Ethnologica Danubianu 12 (2010), Komárom-Komárno Botiková, Marta: K antropológii životného cyklu. Kultúra a spôsob života ženskými očami na Slovensku v 20. storočí. Bratislava: Univerzita Komenského 2008, 144 p. ISBN 978-80-223- 2475-5 Liszka József Marta Botiková, aki pályafutását (még Sigmundová néven) a családi élet társadalomnéprajzi aspektusainak a vizsgálatával kezdte, első önálló munkája is e téma jegyében készült (vegyesnemzetiségű, szlovák-magyar lakosságú térségben végzett kutatómunka alapján)1, úgy látszik, egyéb szerteágazó tevékenységei mellett vissza-visszatér a család, mint társadalmi jelenségkomplexum problematikájához. Szerkesztője és társszerzője volt (még Botiková néven) egy, a szlovákiai hagyományos családi életet elemzően bemutató, kollektív, háromszerzős kismonográfiának1 2, majd társszerkesztője egy további, a nemparaszti családot elemző munkának3. Jóval ezt megelőzően megírta (igaz, hogy a magyar változatban Batíková néven, de így őt soha nem hívták!) egyik legtanulságosabb esszéjét, amelyben egy Pozsony környéki család etnikai alakulásának, mondhatni: etnikai színeváltozásainak szemléletes rajzát adja.4 Az utóbbi években az ún. biográfiai metódus alkalmazásával, a gender-kutatások tanulságait, módszereit is hasznosítva, a családi élet női szempontból történő bemutatására vállalkozott5. Noha a saját érdeklődését a biográfiai szövegek, azok etnológiai hasznosíthatósága iránt 1993-ra teszi, amikor először látogatott el a Bécsi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Gazdaság- és Társadalomtörténeti Intézetébe (Institut fúr Wirtschafts- und Sozialgeschichte), s ott rácsodálkozott az akkor több mint 700 életrajzi szövegre, a fentiek alapján mégis úgy vélem, hogy a most bemutatandó kismonográfia egy hosszabb (látens) „felkészülési” folyamat eredményeként is felfogható. A könyv a módszer, az elbeszélt történelem (oral history) módszere rövid bemutatásával kezdődik. A szerző bemutatja, hogy az Amerikában kidolgozott metódust a keleti blokk országaiban jószerével csak a rendszerváltoztatások után kezdték alkalmazni, noha előzményei azért ennek is voltak. A korabeli Csehszlovákiában például a folkloristák a visszaemlékezések rögzítésével legalább a hetvenes évek óta foglalkoztak. Igaz, jegyzi meg a szerző, Jana Noskovára hivatkozva, s vele egyetértve, a folkloristák az így nyert szövegeket, mint az elmúlt események narratív interpretációit értékelték (memoratok), s nem az események vizsgálatára szolgáló kutatási forrást, az abból kibontható sajátos kutatási módszert. Megjegyzem, hogy a magyarországi történetkutatás magát a módszert 1 Sigmundová, Marta: Rodinný život a obyčaje v obci Sikenica (časť Veľký Pesek). Levice: Tekovské múzeum 1985. 2 Botiková, Marta (zostavovateľka) - Švecová, Soňa - Jakubíková, Kornélia: Tradície slovenskej rodiny. Bratislava: VEDA vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied 1997. 3 Botiková, Marta - Herzánová, Ľubica - Bobáková, Miroslava (cds.): Nerotnícka rodina na Slovensku. Bratislava: Prebudená pieseň 2006. 4 Batíková, Marta: Vegycsházasságok Pozsony környékén. Regio 5, 1994/1, 118-127. p.; Botiková, Marta: Etnická pluralita v živote rodiny. Etnologické rozpravy 1994/1, 41—47. p. 5 Igen, a neve most már hivatalosan Botiková. Mindezt azért írtam csak le, hogy a leendő bibliográfusok tájékozódását egy kicsit megkönnyítsem ebben a családi állapot-változás, olvasószerkesztői figyelmetlenség és hivatalnoki trehányság okozta név-sokszínűségben. 171
