Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2010 - Acta Ethnologica Danubiana 12. (Dunaszerdahely-Komárno, 2010)
Közlemények - Klamár Zoltán: A jó pásztor Domonyban. Két szakrális kisemlék az evengélikus templomkertben
ezer Gyula alesperes, Moravcsik Mihály, Horváth Sándor budapesti, Holéczy János csomádi, Henriczy Béla lelkészek. Itt láttuk báró Boscberg Frigyes urat mácsáról, Markus József budapesti főpolgármestert, Rózsavölgyi Gyula alpolgármestert, Vaszilievits János tanácsost, Heltay Ferncz orsz. gyűlési képviselőt, Hevesi József, Rákóczi Vidor (...) Hűvös József írókat, Kapczy Vilmos főszolgabírót, Magyarevits Mladen Dr. városi főorvost, domonyi Domonyi Ödönt Segesvári Jenőt, Dr. Pásztó Zsigmond miniszteri tanácsos - helybeli földes urakat, sat. (...) Bent a templomban rövid ének vers után Szilárd János helyi lelkész lépett a szószékre, a nagyszobor talapzatára kivésett aranybetűs felirat: Ján. 10, 11-16 alapján Jézus a jó pásztorról beszélt, elmélkedve nem a külső köböl épült egyházról, hanem a belső anyaszentegyházról, kifejtvén, hogy mily szempontból tekintsük az anyaszentegyházat, hogy Istennek hálákat adhassunk azon kegyelemért, hogy tagjai lehetünk. ”4 Ikonográfia és funkció Az evangélikus közösségek főként a templombelsőt díszítik. A szakrális tér hangsúlyos pontjai a szószékoltár, oltárkép és a festett karzatok. A díszítések katolikus előképre, mintára vezethetők vissza.5 Nemritkán régi, volt katolikus templomokat használnak a gyülekezetek, és az épülettel együtt a berendezési tárgyakat is átveszik. Az evangélikus előírásoknak megfelelő módon csak később alakítják ki a belső teret. Minderre számos példa van, mi az aszódival szolgálhatunk, ahol a gyülekezet a város középkori templomát használja. A város feletti dombon áll, a 15. században épült a 17. század folyamán leégett. A megrongálódott épületet az evangélikusok 1719-ben építették újjá és használják napjainkban is.6 Az evangélikus gyülekezetek a reformáció hagyományaként igen nagyfokú önállósággal rendelkeznek, ami számos egyéni vonást kölcsönzött a gyülekezeteknek. Ennek az önállóságnak tudható be, hogy Domonyban a templom felújításakor a bőkezű mecénás, Glück Frigyes akarata érvényesülhetett és rendhagyó módon, két szobrot is felállítottak a templomkertben. A templom keleti oldalfalánál álló, Jézus a jó pásztor szobor ikonográfiái megfogalmazását a kézben tartott pásztorbot, mint attribútum és vállán vitt, összekötött lábú bárány, mint szimbólum segít értelmezni. A pásztorbot a hívek nyájának terelését jelképezi, és ezáltal utal a szoboralak „foglalkozására”, míg a más akolból való juhokat az összekötött lábú bárány szimbolizálja. A megkötözött állat, a más vallás által fogságban tartott, a jézusi útra nem lépett tömegeknek a kereszténységtől való elkülönítését mutatja. Példánk megfogalmazás tekintetében teljesen elkülönül a Szent Vendel szobrok ikonográfiájától, bár vannak olyan példák is ahol Jézust, előbbi szenthez hasonlóan, lábainál álló bárányokkal ábrázolják.7 4 Presbiteri jegyzőkönyv 1842-1901. 5 Lásd: Harmati Béla László, 2006. http://doktori.btk.dtc.hu/art/harmati/diss.pdf (2010. október 1.) 6 Lásd: Pest Megye Műemlékei 1. 1958, 232-239. Vö. Asztalos 1986, oldalszám nélkül. 7 Vö. Liszka 2000, 118-120 és Farbaky Péter: „Még az ágostonosok idején cserélték ki a csúcsszobrot Jézus, a Jó Pásztor ma is meglévő figurájára, akit köpenyben, kalapban jelenítettek meg, lábánál egy báránnyal.” Budán, a Rózsadomb lejtőjén áll a templom és a kolostor. 1785 óta a ferenceseké. Farbaky 2000. http://orszagutiferencesek.hu (2010. október 1.) 153
