Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Tanulmányok - Botík, Jan: Tátra-alji vidék egy angol festő-házaspár műveiben

A vihodnái kiállítást követően a feleségem egyhónapos tanulmányútra utazott Angliába. Elhatározta, hogy kutatási programja mellett megpróbál újabb információkat szerezni Stokes-ékról és festményeikről. Ezzel a szándékkal kereste fel Londonban a Taté Galleryt, Victoria and Alberet Museum-ot és a Witt Libraryt. Az ott szerzett értesülésekből kiderült, hogy Marianne Stokes Szlovákiában festett képei közül négy, egy magát megnevezni nem kívánó magángyűjtő tulajdonában van. A négy festmény közül kettőnek fel voltak tüntetve a méretei (28x33 és 33x26) és az is, hogy temperával készültek. Legjobban a Witt Library-ban található Marianne Stokes két arcképének örültünk. Az egyik önarckép 1895-ből, a másikat John S. Sargenta festette 1914-ben.

Az Obrazy spod Vysokých Tatier (Képek a Magas Tártából) című kiállítás bemutatóját még három kiállítás követte. Az első a pozsonyi várban, a második Békéscsabán, a harmadik pedig Budapesten. A budapesti megnyitón egy látogatótól új információkhoz jutottunk, megtudtuk hogy egy évvel az előtt Nagy-Britannia budapesti nagykövetségén két angol festőnek volt kiállítása. A nevükre már sajnos nem emlékezett pontosan, de úgy rémlett neki, mintha Stokes-ék lettek volna.

Újra felkerestük a The British Council-t, bízva a segítségükben. Két budapesti címmel tudtak szolgálni. Innen egy újabb címet kaptunk, ezúttal londonit, és egy képkatalógust a következő címmel: MARIANNE & ADRIAN STOKES, HUNGARIAN JOURNEYS, LANDSCAPES AND PORTRAITS 1905-1910. A katalógus az azonos című kiállítás alkalmából jelent meg, melyet 1996-ban rendeztek Londonban és Budapesten. Szerzője Magdalen Evans, s a kiadványban több, számunkra eddig ismeretlen információt találtunk (Evans 1996).

Az említett londoni és budapesti kiállításon a Stokes házaspár 35 eredeti festményét állították ki, ebből 22 Marianne-tól és 13 Adrian-tól. A kiállított képek közül Marianne 8 és Adrian 3 képe készült a mai Szlovákia területén. A 35 kiállított festmény mindegyike nagy-britanniai gyűjteményekből származott. A katalógusban szereplő 40 kép keltette fel elsősorban érdeklődésünket, ezek a HUNGARY útirajzban jelentek meg (összesen 75 kép). Ezekről annyit tudtunk meg, hogy Nagy Britannián kívül találhatóak és Magdalen Evans nem ismeri a tulajdonosokat. Elképzelhető, hogy 1910-ben a budapesti Nemzeti Szállóban rendezett kiállítás látogatói vásárolták meg őket.

Magdalen Evans katalógusa nem csupán pontos, de adatokban is gazdag a Stokes-házaspár életét és munkásságát illetően. Mind a 35 kiállított festménynél szerepel a festő, a cím, a festési technika, a méretek, a szignózás módja, a gyűjtemény (gyűjtő) neve, a kiállítás helye és ideje, valamint az irodalmi hivatkozások is, s az is hogy az adott festményt hol publikálták. A katalógus záró részében egy áttekintő kronológia szerepel a Stokes-házaspár életéről és munkásságáról, továbbá művészi tevékenységük utóéletéről is olvashatunk, áttekintést kaphatunk kiállításaikról, s megtalálhatók a munkájukra és művészetükre vonatkozó bibliográfiai utalások is. Szerepel benne továbbá azoknak az intézményeknek a listája is, melyekben Marianne és Adrián Stokes festményei, vagy az alkotásaikkal foglakozó művek, forrásdokumentumok megtalálhatók.

39