Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
In memoriam
Egy szolid kutatói életműhöz szinte ennyi is elég lenne, ám amit Vargyas tett le a tudomány asztalára, az ennél jóval több! A különféle szaklapokban megjelent magyar és idegennyelvű publikációit nem számítva (amelyek egy része két gyűjteményes kötetben jelentek meg Keleti hagyomány - nyugati kultúra címen 1984-ben és 1999-ben), mindenképpen megemlítendő a magyar összehasonlító folklorisztika klasszikus remekének számító, s a balladakutatók számára megkerülhetetlen A magyar népballada és Európa című monográfiája (1976). Ugyancsak alapmű A magyarság népzenéje (1981) című munkája. Előbbiben Vargyas komparatisztikai jártasságát, utóbbiban mérhetetlen anyagismeretét csodálhatjuk, akárhányszor fellapozzuk. Életművét egyebek közt Széchenyi-, Erkel-, Magyar Örökség és Prima Primissima Díjjal ismerték el. Liszka József Hoffmann Tamás 1931-2007 Órái rém unalmasak: sokszor félő, hogy közben ö is elalszik, nemcsak a hallgatósága... Ilyen és hasonló véleménnyel voltunk diákkorunkban Hoffmann Tamásról, aki a budapesti Néprajzi Múzeum igazgatójaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének is tanára volt. Évfolyamunknak a tárgyi néprajzot oktatta, múzeumbeli szobájában. Jöhetett volna ő is az egyetemre, de mi mentünk hozzá. Amiben volt némi romantika, megtetézve hideg téli napokon (az egyébként udvardi származású) titkárnője által főzött teával. Visszagondolva: nagy ívű előadásokat tartott, ojrópai távlatokban gondolkodott, s ebben a mély és szerteágazó alapismereteket kívánó kalandozásban bizony csak nagyon kevesen tudták követni hallgatói közül. Akkoriban még nem volt sokkönyves szerző. Tudomásom szerint kandidátusi értekezése és egy történeti-néprajzi tanulmánykötete volt abban az időben (az 1970-es évek második felében járunk) hozzáférhető1. Nyugalomba vonulása után lett igazán termékeny, akkoriban jelentek meg sóira tanulmánykötetei1 2 3, illetve az Európai parasztok hatalmas anyagismeretre, erudícióra valló, ám a mai napig befejezetlen (s vélhetően ez már így is marad) vállalkozása'. Ezeket olvasva látom ám igazán, hogy mi lehetett az, amit annak idején nem értettem, amin annak idején el-elbóbiskoltam (s nemcsak én!). Most lenne jó ismét meghallgatni európai távlatokat nyitó előadásait, de már késő. Könyvei, hál’ Istennek megmaradtak, azok segedelmével oktatja továbbra is azt, aki igényli... Isten nyugosztalja Tanár Úr! Liszka József 1 Hoffmann Tamás: A gabonaneműek nyomtatásit a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest: Akadémiai Kiadó 1963; uó'.: Néprajz és feudalizmus. Tanulmányok. Budapest: Gondolái 1975. 2 Hoffmann Tamás: Mindennapi történelem az ütközőzónában. Vázlat a parasztok, a kereskedők és az iparosok életmódjáról a 6-18. századi Keletközép-Európában. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazgatósága 2004; uő.: Bábel tornya. A néprajztudomány székháza. Budapest: Gondolat — Osiris 2004. 3 Hoffmann Tamás: Európai parasztok. Életmódjuk története l. A munka. Budapest: Osiris Kiadó 1998; uő.: Európai parasztok. Életmódjuk története II. Az étel és az ital. Budapest: Osiris Kiadó 2001 [a két kötetről lásd recenziómat: Acta Ethnologien Danubianu 4, 131-133. p.] 284
