Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)
Krónika
Agócs Gergely szintén azon a véleményen volt, hogy mindenkinek a saját kutatási témája alapján, magának kell megrajzolnia Nógrád néprajzi térképét, hiszen — mint azt Marta Botíková is kifejtette, s ő maga is elmondta előadásában - az egyes jelenségek elterjedései nem fedik egymást. Úgy gondolja ugyanakkor, hogy mindenkinek jegyzetekkel kell ellátnia az általa megrajzolt térképet. Többen felvetették, hogy a korabeli kiadványokban használt meghatározások alapján a megye ma Szlovákiához tartozó része maradjon meg Eszak-Nógrádnak, magyarországi része Dél-Nógrádnak, esetleg a nyelvhatár képezzen valamilyen választóvonalat. Agócs Attila annak a véleményének adott hangot, hogy szükség van az egyes kistájak körülhatárolására, annál is inkább, mert jelenleg fogalmi káosz uralkodik ebben a kérdésben. Véleménye szerint az egyes kistáji megnevezéseket mindenki saját maga belátása szerint használja, s az eltérések nemcsak, hogy magyar-szlovák, de pl. magyar-magyar viszonyban is fellelhetőek. Mint a konferencia házigazdája hangsúlyozta, hogy fontos, elengedhetetlen az intézmények közötti kapcsolattartás, a közös és egységes terminológia kialakítása, s hogy a szervezők a konferenciával arra is rá akartak mutatni, hogy az etnikai térszerkezet szempontjából Nógrád távolról sem olyan „egyszerű” terület, mint ahogy ezt eddig véltük. A helyzetet pedig még tovább bonyolítja az a tény, hogy ebben az esetben nem beszélhetünk olyan közösségi tudatról, nógrádi „mi tudatról”, mint ahogy az előfordul például a szomszédos Gömörben. Pusko Gábor hangsúlyozta, hogy 1918 óta Nógrád etnikai térszerkezete nagymértékben átalakult, épp ezért idejét múlta az akkor használatos kifejezések ugyanazon tartalommal történő használata. Felhívta a figyelmet az etnikai kontaktzónákra, illetve a mikrorégiókon, településeken és családokon belüli etnikai átrendeződésre is, mint olyan jelenségekre, amelyek miatt egyébként már csak éles nyelvhatár sem húzható meg a nevezett térségben. Végezetül, a vitát összefoglaló, de be nem fejező zárszavában annak a meglátásának adott hangot, hogy a konferencián új fent megerősítést nyert számára az a sajnálatos tény, hogy az azonos régiókban vizsgálódó, de más-más környezetből érkező kutatók (magyarok, szlovákok, szlovákiai magyarok) gyakran elbeszélnek egymás mellett sokszor csak azért, mert nem ismerik egymás kutatási eredményeit. A vita természetesen ezzel nem ért véget, hanem az ebédnél is folytatódott. Ebéd után a konferencia résztvevői megnézték a medveshidegkúti tájházat, valamint Božena Slančíková-Timrava ábelfalvai (Abelová) emlékszobáját és polichnói szülőházát. A konferencia és a nógrádi kutatás első szakasza Besztercebánya megye és Fülek városa anyagi támogatásával valósult meg. Pusko Gábor 275
