Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Krónika

A Csíkszeredái KAM munkatársainak látogatása az Etnológiai Központban 2009. április 23. (Liszka József felv. 2009)

Észak-Nógrád interetnikus kutatása (Fülek, 2009. november 20-21.)

Egy gödöllői konferencia szünetében vetődött fel, hogy a nógrádi térségről és annak néprajzáról, bár az elmúlt 150 esztendőben folytak itt kutatások, nem rendelkezünk átfogó ismeretekkel. Ez pedig azért baj, mert a hagyományos paraszti életmódot már csak cserepeiből összerakva lehet megrajzolni, hiszen azok, akik ezt még megélték, már nagyon kevesen vannak. Nem csak az a gond, hogy hagyományos kultúránk egy része így feledésbe merül, de szükségünk lenne egy korrekt, összefoglaló munkára a későbbi öszszehasonlító kutatások miatt is. Bár megemlíthetünk néhány olyan munkát, könyvet, amely vizsgálja a történeti Nógrád - és itt szándékosan hangsúlyozzuk a „történeti” jelzőt - falusi / paraszti népének életét, különböző okok miatt egyik sem nevezhető teljesnek. Balassa Iván (A határainkon túli magyarok néprajza, Budapest, 1989), Kosa László (Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon / 1880 - 1920, Debrecen, 1990), valamint Liszka József (A szlovákiai magyarok néprajza, Budapest -Dunaszerdahely, 2002) munkái összefoglalják a vonatkozó ismereteket, de mivel nem csak Nógráddal foglalkoznak, így az összegzést értelemszerűen nem bonthatták le kistájak, esetleg települések szintjére. A magyarországi és a szlovák nyelvű összefoglaló munkák pedig csak a legritkább esetben lépik át az országhatárt annak ellenére, hogy 1918-ig egységes tájegységről beszélhetünk, mely a megváltozott körülmények ellenére több tekintetben ma is organikus egészet alkot. A néprajz egy-egy területéről, ha egye271