Liszka József (szerk.): Az Etnológiai Központ Évkönyve 2008-2009 - Acta Ethnologica Danubiana 10-11. (Dunaszerdahely-Komárno, 2009)

Krónika

zi tanszékén. Rendszerezési törekvések és kísérletek című előadásában az elért eredmények ismertetése során kitért a terminológiai kérdésekre is. Felhívta a figyelmet egy, Grynaeus Tamás által szerkesztett kötetre, amely a szegedi egyetemen végzett diákoknak a témát érintő legjobb dolgozatait tartalmazza. A ma Aszódon tevékenykedő, évekkel ezelőtt a Vajdaságból áttelepült Klamár Zoltán előadásában (Köröszt, káplonka, Neszepuszi - a szakrális kisemlékek népneveiről) szülőföldje néhány településén található szakrális kisem­­lékek közül elsősorban azokra hívta fel a figyelmet, amelyek népi megnevezése(i) eltér(nek) a hivatalos terminológiától. A tornaijai Pusko Gábor előadásában a szakrális kis­emlékek kutatásában alkalmazott néhány fontosabb szempontot elevenített fel (folklór, lo­kális közösségek emlékezete, marketing, tájékozódási pontok stb.), konkrét példákkal szemléltetve ezeket (autóscsárda a Kilenc Keresztnél, „Výhybka u Urbánka” stb.). Törőc­­sik István és Dávid Áron a szegedi egyetem képviseletében a konferencia konkrét témá­jához kapcsolódva a Jászságban végzett közös kutatásuk tanulságait és javaslataikat ismer­tették meg a hallgatósággal. Törőcsik István Szócikk kialakítási lehetőségek a jászsági kis­emlékek alapján címmel tartott előadást, Dávid Áron pedig az egyes kisemlékek tipológi­ai beosztása kapcsán osztotta meg gondolatait, s tett több konkrét javaslatot is tett. A tanácskozás második részét a vita, vagy inkább egyfajta munkamegbeszélésnek te­kinthető blokk képezte a létrehozandó szakrális kisemlékek Kárpát-medencei internetes adatbázisáról. Vitaindító előadásában (A szakrális kisemlékek tipológiai és terminológiai kérdései egy létrehozandó internetes adatbázis tükrében) Liszka József ismertette meg a hallgatóságot a terminológiai problémákkal, valamint tett javaslatokat a Dél-Szlovákia ma­gyarlakta régióiban végzett kutatások, s a komáromi Szakrális Kisemlék Archívumban ta­lálható több mint 2000 dokumentált objektum alapján szerzett eddigi tapasztalatai, vala­mint a szakirodalomból leszűrhető tanulságok alapján. Konkoly László programozó, infor­matikus (Fórum Kisebbségkutató Intézet Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központ­ja) mutatta be az Etnológiai Központ Szakrális Kisemlék Archívuma anyagát bemutató még a 2004-ben létrehozott Web-oldal átdolgozott, felújított változatát. Szügyi Ferenc a vajdasági Zentán 2006-ban megalapított Identitás Kisebbségkutató Műhely keretében 2007-ben létrehozott Vajdasági Szakrális Kisemlékek Adattárának Web-oldalával ismertet­te meg a résztvevőket. A jelenlévők élénk és valóban építőnek nevezhető vita keretében tették meg javaslataikat egy-egy elnevezés, illetve dokumentálási szempontot illetően. A tanácskozásnak köszönhetően hangsúlyosabban rajzolódtak ki az egyezések és az eltéré­sek az egyes régióban előforduló szakrális kisemlék-típusokat illetően. Abban is megegye­zés történt, hogy egy, a közmegegyezéssel elfogadott szakterminológia a kiindulási pont, s a népi megnevezés a másodlagos. A résztvevők és a szervezők úgy döntöttek, a közel­jövőben a most módosított szempontrendszer alapján átdolgozott Web-oldalak elkészülte után ismét találkoznak, s abbeli reményüket fejezték ki, hogy a kezdeményezéshez a jö­vőben más régiók kutatói is csatlakoznak, részt vesznek a további egyeztetésben. A szó­ban forgó adatbázis óriási haszna tudniillik éppen abban van, hogy egységes irányelvek szerint felállított rendszerbe (egy viszonylag nagy földrajzi területről) bekerült, minél na­gyobb számú adat azonos szempontok alapján kereshető, felhasználható lesz. A mostani konferencia ehhez tette meg az első, kétségtelenül legfontosabb lépést. L. Juhász Ilona 267

Next

/
Thumbnails
Contents